Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

X. A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története

159 királyt óhajtván, Zápolya Jánost választotta királlyá. A török pedig elfoglalta az ország középső részét: Mohácstól Budáig és csak 161 év múlva, 1687. aug. 12-én, a Mohácstól nem messze lefolyt nagyharsányi csatában verték ki a magyarok Savoyai Jenő, Battyány Ádám, Veteráni stb. ezredes vezérletével a törö­köket végleg az országból. 2. A reformátió elterjedése. A magyarok sorsát szívén viselő Luther vigasztaló levele az özveggyé lett Mária magyar királynéhoz. A mohácsi vész rettentő tragédiája után, általá­nossá lett a vágy, nemcsak az országot a külellenségtől végleg megtisztítani, s romjaiból feltámasztani, hanem a lelkeket is új­jáalkotni, az önzés és pártviszály ördögétől megmenteni, s a Krisztus evangéliomához visszavezetni. A mohácsi vészig azon­ban a reformátióhoz csatlakozó lutheránusok, jobban evangéli­Perényi neje, Kanizsai Dorottya felkeresi s eltemetteti a mohácsi vészkor elesett magyar vitézek holttesteit. (Horváth Károly festménye után.) kusok, Magyarországon sehol szervezve nem voltak, s így alap­talan egyeseknek ama rosszhiszemű állítása, hogy a hitjavítási mozgalmak, vagy éppen a „lutheránusok" lettek volna okai a mo­hácsi katasztrófának. Az azonban tény, hogy a Mohácstól nem messze fekvő Siklós várának művelt és felvilágosodott ura Pe­rényi Imre és fia Perényi Péter (1502—1548), Magyarország fő-

Next

/
Thumbnails
Contents