Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

I. Figyelemreméltó részletek Magyarország történetéből különös tekintettel Baranya megye és Magyarbóly község történetére,

10 ból elkért, eredeti érem után rajzoltatott meg) veretett, melynek egyik oldallapja, három női alakot ábrázolt, amint egy tűzhely parazsát közös erővel élesztik és kialudni nem engedik, A három női alak, az ország három fő felekezetét, a tűzhely pedig a haza közös oltárát jelképezte. A kép felirata volt: „Concurrant ut alant" — „Egyesülnek, hogy élesszék!" Rákóczi ez emlékérem képével és feliratával — látva Magyarország különleges, nehéz helyzetét — arra intette a hazai felekezeteket, hogy ha már az egy igaz Istent, különböző templomokban is dicsérik, de a magyar haza közös oltáránál testvéri szerettei egyesüljenek. 6. Luther és a magyarok. Luther jó barátja volt a magyaroknak. A magyar diákok, kik abban az időben, a németországi, wittenbergi egyetemen tanultak s Luther házába szabad bemenetelük volt, Luther előtt bizonyára sokat beszéltek, a magyarok sorsáról, szenvedéseiről. Egy magyar diákról, Dévai Biró Mátyásról, biztosan tudjuk, hogy wittenbergi tanulmányai ideje alatt, Luther házában ellátásban is részesült. A magyar diákoktól értesült Luther, a szerencsétlen kimenetelű mohácsi csatáról is, melyben a túlerőben levő mohamedán törökök elleni harcban 20.000 magyar vitéz elvérzett s maga a király, II. Lajos is elesett. Luther részvéte jeléül, az özveggyé lett Mária magyar királynénak egy vigasztaló levelet és négy zsoltármagyarázatot küldött (37, 62, 94, 109-ik Zsoltár alapján), melyben a Szentírás vigasztaló igéire hívja fel a figyelmet. 7. Reformmozgalmak, Az 1848—1849-iki magyar szabadságharc. A 19-ík század elején, a francia, Napoleoni háborúk után, zsarnoki önkényuralom nehezedett hazánkra. Az isteni Gondviselés azonban ismét támasztott vezéreket, akik a nemzet megújhodásának vetették meg alapját- A reformmozgalomnak, különösen két nagy harcosa lépett fel, kiknek nevét soha elfelednünk nem szabad: Széchenyi István gróf és Kossuth Lajos. Széchenyi r. kai., Kossuth evangélikus, de mindkettő igaz és hü magyar hazafi, kik a magyar nemzet összeségéért nemcsak szóval, de tettel is küzdöttek. Széchenyi inkább az ország gazdasági megerősödésére, a nép műveltségére fektette a fősúlyt, Kossuth pedig elsősorban azon volt, hogy Magyarországot az elnyomó osztrák császári hatalomtól felszabadítsa és függetlenné tegye. Széchenyi az 1825. évi országgyűlésen egy évi tel-