Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok
BREHMER ANDRÁS magiszter Brandenburgból származott. Atyja Brehmer János wiesenburgi lelkész, anyja szül. Ölschläger Mária. Valószinüleg 1666-ban született, 1672-ben Belzigbe került, hol atyja ez időtől fogva lelkész volt. Hogyan végezte tanulmányait, az bizonytalan, csak azt tudjuk, hogy 1693 október 16.-án Wittenbergában magiszterré lett.Mint brandenburgi tábori pap került Magyarországba. A pozsonyi gyülekezetben ez időtájt a Krumbholtz-féle zavarok és a Vibeg-Gleichgrosz dolgok utóbajai éreztették hatásukat és azt határozták, hogy Vibeg mellé két rendes lelkészt hivnak meg, de Gleichgrosz magisztert is megtartják adjunktusnak. Ennek a határozatnak következtében hívták meg Brehmert, ki ekkor csapatával Szobotisztnál állt, 1697 március 30.-án próbaprédikációra a húsvéti ünnepek alatt. Április hatodikán érkezett Brehmer Pozsonyba és háromszor egymásután szónokolt. Megválasztották és július 14.-én hivatalba lépett 2). Tulajdonképen Krumbholtz hivatali utóda volt. 1698 július 15.-én nőül vette Ernyei Miklós bazini városi tanácsos leányát, Eleonórát, kivel boldog, gyermektelen házasságban élt. Hosszú betegség után 1704 szeptember 18.-án halt meg és igy alig töltött 7 esztendőt a gyülekezet szolgálatában. Özvegyét később Creutzberg Henrik Gyula császári kapitány vette nőül. CRUDY DÁNIEL nemes családból született 1735 október 25.-én, Zólyomban. Atyja, János, szabómester volt, anyja a dedinai Burján családból származott és igen vallásos nő volt. Crudy kezdetben szülővárosa róm. kath. iskolájába járt, azonban mivel minisztrálásra akarták kényszeríteni, az osztrolukai evan*) A wittenbergai egyetem magiszter-könyve (a hallei egyetemi könyvtárb.) 2) 1697 július 4.-éről kelt levele, melyben kijelenti, hogy a gyülekezet meghívását elfogadja, a pozsonyi gyülekezet kézirattárában, a Jeszenák-kötet „Acta ecclesiastica antiqua"-i között (442. sz. 307. 1.)
