Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Bevezetés
Ez a Lélek által keltett hit természetesen ,,nem mindeneké", azaz nem az ember szubjektiv akaratának és elhatározásának gyümölcse. A Szent Lélek ugyanis nem az emberi lélek alkotása, hanem az embertől függetlenül létező isteni személy. Vannak az embertől független, Isten által rendelt eszközei, amelyeken keresztül Krisztus a Szent Lélek erejével az emberre hat. Ezek a kegyelmi eszközök, az ige és a szentségek. Rajtuk nyugszik és belőlük indul ki hitélete a keresztyén egyénnek és gyülekezetnek. A kegyelmi eszközöknek folytonos és rendszeres használata tarthatja fönn egyedül az egyéni és gyülekezeti hitéletet, sőt az Istennel való közösséget is 1). A keresztyén istentisztelet sem egyéb tehát, mint a kegyelmi eszközök rendezett, együttes használata. Az istentisztelet a keresztyén gyülekezeti élet középpontja, mert minden életjelenségének ebben van erőforrása és tulajdonképeni célja. Az egyház külső szervezete csak arra való, hogy a kegyelmi eszközöket jól kezeljék és az egyének lelkéhez biztosabban vezessék. És amit a keresztyén gyülekezet még ezen kivül teremt és munkál a nevelés, tanitás, könyörületesség és anyagi javainak kezelése terén, végső eredményében csak eszközül szolgál az egyház azon főcéljának elérésére, hogy az igén és szentségeken nyugvó hitélet magva vetést és aratást érjen, a szentségek tiszta és hathatós kiszolgálása biztosittassék és fenntartassák 2). A keresztyén istentisztelet alapjában más, mint a keresztyénség előtt és rajta kivül keletkezett vallások isten l) L. Harlesz A. és Harnack T.: ,,Die kirchl.-relig. Bedeutung der reinen Lehre von den Gnadenmitteln", Erlangen 1869; a második értekezés kiegészitésül az urvacsoráról, mint a keresztyén ember üdvösségének szükségletéről, Rochollnál „Altiora quaero", Lipcse 1899; 35. és köv. 1. L. még: Frank (Erlangen 1891), Rohnert (Lipcse 1886) és Brunn (Drezda) ide vonatkozó műveit. *) L. Harnack T. gyakorlati theológiáját, Erlangen 1877. I. k. 217. 1. A kultusz a gyülekezet épülésének középpontja és betetőzése.
