Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XX. A legújabbkori események áttekintése

között ezután is nyertek ellátást. A theologiai hallgatókat megillető ösztöndijak kérdését is az emiitett szerződés szabályozta. 1875-ben Szeberényi Lajos magyar-tót lelkész elhalálozása után Trsztyénszky Ferenc, losonczi lelkész választatott meg pozsonyi magyar-tót lelkésznek, a ki, miután a nálánál idősebb Geduly Lajos lelkész az 1861-ben meghalt Stromszky Sámuel superintendens utódjává lett, Raabe Ágost és Geyer János lelkészek pedig betegeskedtek, előbb mint espereshelyettes, 1877 óta pedig mint esperes állott a pozsonyvárosi esperesség élén. Mint ilyen a líceumban a vallástan tanára is volt 1876—1896-ig. 1876tól fogva a theologiai akadémián a praktika theologiát adja elő. Ezen immár harmincegy évi működése alatt a pozsonyi egyházban és esperességben Trsztyénszky Ferenc mint elismert tehetségű szónok a templomban, mint kiváló debatter a tanácsteremben, mint hivatott paedagogus az iskolában, mint ritka szakképzettségű és bölcseségü előadó a tanári kathedrán, hivei. tiszttársai és tanítványai szerető ragaszkodását és méltányló elismerését érdemelte ki. Két évvel Trsztyénszky megválasztása után az 1877-ben a Konvent utca 11. számú Konventházban elhelyezett egyházközségi irodában elfoglalta helyét mint egyházi pénztárnok Kesztler Tivadar, jelenlegi egyházközségi és kerületi pénztárnok, ki kötelességeinek hű és pontos teljesítésével, nyugodt és tapintatos modorával és az egyház pénz- és gazdasági ügyeinek ismeretével kortársai szemében mintaképe a derék egyházi tisztviselőnek. Vele egyidőben foglalta el egyházközségi levéltári tisztét Korcsek Zsigmond tanitó, kinek az egyház szép levéltárának rendezését es katalogizálását köszönheti. A nyolcvanas években az agg Geduly Lajos lelkész és superintendens mellett a már 1878-ban megválasztott Fürst János és Glatz Henrik lelkészeket látjuk működni. 1884. Jeszenszky József választmányi elnök és Heim