Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XVII. A királyi kormányhatóságok önkénykedései

ezt a törvény is megengedi, mert szerinte ezek nem uradalom tartozékai, hanem ideiglenes használatra vannak a nem katholikusok számára átadva. 8) Jó szolgálatot tehetne az eretnekség csökkentése körül annak kimondása, hogy senkit sem engednek az országban birói, ülnöki, tanácsosi álláshoz jutni, hacsak előbb a törvényes esküt a boldogságos szűz Máriára és minden szentekre le nem teszi. 9) Ezután a királyi kancelláriánál, a királyi táblánál és a kerületi tábláknál más, mint katholikus ügyvéd nem járhat el peres ügyekben. 10) Némely szabad királyi városban a szerencsétlen időszakban szokássá vált, hogy bizonyos főhivatalok felváltva és a városi tanácsosi állások fele részben nem katholikusok kezében legyenek. Ezt a római katholikus vallás javára meg kell szüntetni vagy legalább jobban korlátozni. Annál könnyebben és a királynak annyival nagyobb kötelezettségével történhetik mindez, mert a szabad királyi városok a királyok tulajdonai és a tisztujitások vezetésére mindig ki lehet küldeni a kamarának valamely lelkes katholikus tagját. 11) A mestercéheknek egyáltalában meg lehetne parancsolni, hogy valláskülönbség nélkül kötelesek jelen lenni a katholikus istentiszteleten, körmeneteken, vallási szertartásokon, melyeket a céhszabályok maguk is megkövetelnek; a ki pedig makacsúl távol tartja magát tőlük, az két izben pénzbirságban ma.rasztaltassék el, harmadízben pedig végérvényesen a céhből kizárassék, mesterségét pedig nem folytathatja. 12) Lassan lassan Isten segítségével megfogyatkozván a nem katholikusok száma, különösen a lutheránusoké, a kik már most a külföldről bevándorlottak részéről jutnak szaporulathoz, holott a mi türelmi törvényeink csakis a magyarok számára hozattak : vallásunk nagy előnyére kimondható volna, hogy ezentúl egy nem katholikus sem 25*