Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

Lap király harmadik tiltó leirata dacára tovább folyik. — Egy negyedik leirat az épített részek lerombolását követeli. II. Ferdinánd és Pázmány halála. — A rendek a „Weiter Hof"-ban részt vesznek evangelikus istentiszteleteken. A templom épitését 1638 dec. 18-án befejezik 148—175 IX. A pozsonyi evang. egyház első virágzási korszaka. A szt. háromság temploma. Adakozások és alapítványok. — I. Rákóczi György és III. Ferdinánd megkötik a linzi békét. — A magyar-tót templom építése. — Szegner András. — I. Lipót eltiltja a templomok és harangok használatát. — Szelepcsényi György börtönbe vetteti a küldöttség tagjait. — A helyzet még egyszer jobbra fordul 1672-ig 176—199 X. (IX.) A pozsonyi evangélikusok küzdelme templomaik és iskolájuk megtartásáért. — A jezsuiták és a klérus befolyása a bécsi udvarba. — A nemzeti visszahatás. — A pozsonyi iudicium delegatum 1671-ben. Drabicius Miklós kivégzése. •— Ampringen János és Szelepcsényi György. — Auer Ernő egyházi felügyelő és a hivek védelme. — Szelepcsényi emlékirata I Leopoldhoz. — A nagyszombati törvényszék. — Az Ítélet 200—242 XI. (X.) A katasztrófa. — Az elitéltek nem írják alá a reversalist. — Kollonich 1672 julius 18-án katonasággal behatol az evangelikus templomokba és iskolába. — Kollonich a „Löwengrube"-ba záratja a lelkészeket. — Reiser, Sutorius és Titus lelkészek örök időkre elhagyják Pozsonyt. — A foglyok szabadon bocsátása; a rájok kimért pénzbüntetés. — Kollonich 1672 szept. 9-én katholikus ritus szerint beszentelteti az elvett evangelikus templomokat 243—261 XII. (XI.) Egyházszervezet nélkül. — 1673-ban Nagyszombatból Pozsonyba teszi át székhelyét a rendkívüli törvényszék. — Evangelikus lelkészek a törvényszék előtt. — Roessler és Heisler pozsonyi védőügyvédek szerepe. — Kollonich megfosztja a pozsonyi evangelikus polgárokat választó joguktól 262—284 XIII. (XII.) A pozsonyi evaiigelikus egyházközség újraalakulása. — A soproni országgyűlés 1681-ben. — A pozsonyi evangélikusok a külvárosban templomot építhetnek. — A várostól független autonom egyházközség megalakulása. — Vibegius János. Kegl Gáspár házában tart istentiszteletet. — A külvárosi templom felépítése a mai magyar-tót templom helyén 285—308 XIV. Az új egyház szervezkedése és az evangélikusok küzdelmei polgári egyenjogusitásukért. — Conventus ecclesiae, conventus minor; inspector ecclesiae. — Thököly Imre harcai alatt Auer házában tartják istentiszteletüket. — Az evangélikusok küzdelmei a városi tisztujitásokon 1683-tól 1692-ig. — Az evangélikusok visszanyerik polgári jogaikat 309—333 XV. Viszályok az egyházban 1694—1705. — Krumbholz Keresztély lelkész és Roessler Farkas András egyházfelügyelő, — A viszály okai. — A- harc az egyházközségi gyűléseken. Frigyes Ágost szász választó és a dresdeni konsistorium. — A soproni ev.