Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

III. Az ellenreformáció

a jezsuiták, kik 1586-ban telepedtek le Magyarországon mindinkább merészebben támadtak az evangeliom hívei ellen. Az evangélikusok az országos hivatalból ki lettek szorítva és vallásuk gyakorlásában sok tekintetben akadályozva lettek. Császári vezérek: Básta, Belgiojoso stb. kegyetlenkedtek, — templom-elfoglalásokkal is; a protestánsokkal szemben. Ugy, hogy ezek Bocskay István erdélyi fejedelem vezetése alatt kénytelenek voltak a polgári és vallásszabadság védelmére fegyvert fogni. Ki is vívták az 1606-ik évi bécsi kötést, mely teljes vallásszabadságot biztosít a protestánsoknak. Ezt aztán 1608-ban az ország törvénycikkei közé is iktatták. De a római katholikusok nem tartották ezt meg és dacára annak, hogy akkor még a protestánsok túlnyomó nagy többségben voltak, a protestánsokra uj meg uj zaklatást zúdítottak, templomaikat, iskoláikat elvették, papjaikat, tanítóiakat száműzetésbe kergették. Különösen történt ez azóta, hogy Pázmány Péter jezsuita 1616-ban esztergomi érsek lett és a vezetése alatt álló papság minden alkalmat és eszközt felhasznált a protestánsok ellen. A mágnások közül sokan engedtek a papság és az udvar csábításainak, rangokért, hivatalokért, vagy más anyagi előnyökért elhagyták az ev. egyházat és aztán jobbágyaikat is kényszerítették a katholikus vallás elfogadására. Maga Pázmány Péter, — kinek igen megnyerő modora volt, — körülbelül ötven főúri családot térített át a róm. kath. egyházba. Az ő keze lenyúlt ide a mi vidékünkre is. A surdi anyakönyv táblájára feljegyezve találjuk, hogy „Muraköz szigetén a Zrínyi grófok elűzték az evangélikusok lelkészeit és tanítóit, Stridó, Szobosztice, Szelnicza, Szerdahely, Perlak, Sz. György, Sz. Mihály, Sz. Márton, Sz. Mária, Sz. Margareta, Alsó és Felső Králova (Királyfalva), Belica, Czirkovla stb. helységekből az 1625-ik és 1626-ik években." Ki volt ez a gróf? II. Zrínyi György volt ez. A szigetvári hős Zrínyi Miklósnak unokája és I. Zrínyi Györgynek, a protestánsok