A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ÁLTALÁNOS TÖRTÉNELMI RÉSZ - Az egyházközség kialakulása és fejlődése II. József koráig

26 a tized kétharmada a katholikusoké, egyharmada a protestánsoké legyen. Ezzel elment Késmárkra osztani a királyi kegyet. Februárban újra vissza jött s a következő megállapodásra jutottak: 1. A protestánsok építhetnek magoknak templomot a városon kivül. Ezt a fatemplomot fel is építették hamarosan, szemben a középső kapuval, a mai temetőben. De most már nem tarthatnak istentiszteletet a városban. így történt, hogy a templom felépüléséig az istentiszteleteket szélben, fagyban a szabad ég alatt tartották. 2. Fenntarthatnak egy iskolát, melyben a fiuk egészen a logikáig tanulhatnak. 3. A protestáns halottakat a katholikus lelkész beszenteli, a város kapujáig elkíséri s csak ott veszi át a protestáns lelkész. 4. A tót egyház is építhet imaházat, a német egyház temploma mellé. 5. A tized egészen a katholikusoké lett, amiért a város kártérítést fizetett a protestánsoknak 1727-ig, mikor ezen kedvezménytől is megfosztották őket. így festett a valóságban az 1681-iki vallásügyi törvény szabadelvű határozatainak végrehajtása. Az üldözések, erőszakos térítések, számkivetések véget értek. A következő száz esztendőben a lőcsei egyház helyzete az volt, amelyet a Csáky-féle egyezmény megállapított. Néha több valamivel, aztán kevesebb vagy ugyanannyi más formában, de mindig éreztették vele, hogy amit kap: kegy, elnézés. A hatalom kicsinyes, megszégyenítő, bosszantó rendelkezésekben tobzódott, a katholikus papság, mely a hatalomra támaszkodva fölényben érezte magát, templomlátogatással, perekkel, jogtalan és indokolatlan ellenőrzés gyakorlásával töltötte ki a komoly eredmények el nem érhetése miatt haragját a protestánsokon. A néhány adat, mely e kornak most következő részében említést érdemel, megvilágítja s megerősíti a mondottakat. Amint javult a protestánsok helyzete Thököly diadalaival, ugy szebb napok virradtak reájuk Rákóczy felkelésének sikerével. A szécsényi országgyűlés határozatai folytán vissza adandók voltak nekik templomaik, kivéve, hol a katholikusoknak ezekre valami külön, erősebb jogcímük volt. A katholikus Meitzer János, az evangélikus Görgey Imre és a református Becskeházy Zsigmond biztosokból álló bizottság 1705-ben vissza adták a tót paplakot,