A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK - 2. Herrmann Gusztáv árvaház
146 A következő 1907. évben árvaházunkban már 16 gyermek részesült gondos ápolásban és erős evangelikus keresztény nevelésben. A szokásos karácsonyi ünnepély ismét meg lett tartva, nagy és lelkük mélyéig meghatott közönség előtt, kiknek megjelenésükért. a női bizottság és az árvaszülők fáradozásáért a lelkész — a gyermekekhez intézett megható beszéde után — köszönetet mondott. Az 1908. évben ismét az irás szavait tartotta szemelőtt árvaliázunk: „Az éhezőknek megszeged a te kenyeredet és a szegény árvákat bevigyed a te házadba és a mezitelent felruházod". Az árva gyermekek örömére a szokásos karácsonyi ünnepély oly impozáns volt. hogy Seltenreich Emma úrnő, a legnagyobb meghatottság hangján irt a lapokban e lélekemelő ünnepélyről s mint cikkében emiitette: „Ilyen örömet az arcokon, még a plakátokban sem látni-'. De nemcsak a gyermekek arcán tilt öröm, de öröm és boldogság ragyogott a jótevők szemében is, — hiszen másokkal jót tenni, a legnagyobb boldogság a földön. Az 1909. esztendő árvaházi életünkben, a mult éviekkel egyenlő volt. A szokásos kisebb-nagyobb adományokon kivül árvaházunk kiadásaihoz a Szepesi Hitelbank igazgatósága 300 korona és Wieland Arthurné szül. Probstner Anna urnő 259 korona 64 fillért adományozott. Hála és köszönet szavaztatott a nernesszivü adakozóknak. Mivel árvaházunkban évről-évre több árva gyermek jelentkezett s kérte a szeretet jótékony melegét, egyházközségünk nemesszivii vezetői megtárgyalván a dolgot, fenkölt lelkű Prihradny Oszkár egyházfelügyelő inditványára ugy határozott, hogy a tartaléktőke létesítésétől a jövőben eltekint s az alapszabályok 3. szakaszának b) pontja oda módosittassék. hogy az építkezési és berendezési költségek fedezése után fenmaradt érinthetetlen alapítván ji tőke összes kamatai szolgáljanak az árvaház tulajdonképpeni céljának, vagyis fordíttassanak az árvák gondozására, ami annál is kívánatosabb, mivel az alapitó-oklevél tartaléktőkéről nem is rendelkezik. Az 1911. esztendő árvaházunkban minden jelentősebb esemény nélkül telt el. Az 1912. évben ismét szaporodott a n^messzivü adakozók száma. Dr. Schréter Gyula lőcsei orvos gondolt a szegény kis árvákra s árvaházunknak a törzsvagyon szaporítására 25,000 koronát hagyományozott. A Szepesi Hitelbank igazgatósága, mint