A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ISKOLAÜGY

127 18,200 frtért. Igy meg lett oldva a nehéz kérdés. Nemcsak min­den osztály és a szertár, úgynevezett muzeum, kapott külön helyi­séget közös folyosóval, a házmester megfelelő lakást, hanem két jövedelmező bolthelyiség és két nagy lakás felett is rendelkezhe­tett az egyház. Az ezekből befolyó bérösszeg és a liivek nagy áldozatkészsége tetemesen megkönnyítette a vételár és az átala­kítási költségek fedezésére szolgáló 21,71921 f'rtnyi törlesztéses kölcsön megvalósítását Szepes vármegye árvaszékénél. Eközben történt, hogy Herrmann Gusztáv, egyháztanácsunk tiszteleti tagja, 1894. december 22-én karácsonyi ajándékul 20,000 frtot adományozott az iskolaépület vételárának és átalakítási költ­ségeinek törlesztésére. Nagy jótevőnk ezen páratlan áldozatkész­ségével iskolaügyünk érdekében örökre szóló hálára kötelezte egy­házunkat, miért is ennek jeléül az iskola épületére „Herrmann Gusztáv alapítványa" felírást, falába emléktáblát és az iskola nagytermébe olaj festmény ü arcképét helyezte el. Az uj épületben elhelyezett iskola egyre nagyobb látogatott­ságnak örvendett és mint eddig, ezentúl is valláskülönbség nélkül vette fel a tanulókat, amint az osztályok természete, nagysága és az evangelikus tanulók száma megengedte. A tandíj időközönkint változott. Az utolsó, 1907-ben történt megállapodás szerint evangelikus tanulók 15 K-át, más vallásúak 30 K-át fizettek. Tandíjmentességet az iskolaszék javaslatára az egyházi közgyűlés bőven osztogatott, átlag a tanulók egyharmada részesül benne, sőt olykor más vallásúak is. Ennek is véget ve­tett a közoktatásügyi minisztérium 1909-ben megjelent rendelete, melynek értelmében az 1910. évtől kezdve az elemi iskolák ta­nulóitól tandijat szedni nem szabad. Ennek pótlására azonban a miniszter a tandijat egy-egy tanuló után 15 K-val váltotta meg az egyháztól. A muzeum viszonyainknak megfelelően rendszeresen el volt látva a szükséges felszereléssel. Ezen célra nemcsak az egyház utalványozott kisebb-nagyobb összeget, hanem lelkes és áldozat­kész egyháztagjaink is adakoztak pénzben vagy adományoztak tanszereket, ásványt, bogárgyűjteményt, kitömött állatokat, tudo­mányos és tankönyveket, képeket stb. Az ifjúsági könyvtár min­dig tudott gondoskodni arról, hogy tehetséges, de szegény tanulók ingyen kapjanak tankönyveket. Az iskolai tanulmány és haladás bemutatására és az iskolai év befejezésére szolgáltak a vizsgálatok. Azonban 1895-től kezdve

Next

/
Thumbnails
Contents