A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.
BEVEZETÉS
11 (Béla 1546., Igló és Olaszi 1548. stb.). A végbemenő változásnak csattanó befejezése az, hogy maga a prépost, lomnicai Horváth János is áttért a protestáns vallásra. A tiszta magyarság körében csak akkor vert mélyebb gyökeret, midőn Wittenborgából hazatért lelkes ifjak és tudós férfiak magyar nyelven és magyar hazafias célzattal kezdték hirdetni az idegenben támadt szellemi mozgalom elveit. 1531-ben kezdi meg téritői működését Budán az első magyarajku reformátor, a „magyar Luther" névvel kitüntetett Dévai Bíró Mátyás, aki az ország egyik szélétől a másikig hirdette Luther tanait. A főnemesek közül sokan pártját fogták a reformationak. A középnemesség is látva, hogy Rómától semmi támogatást nem nyer a török ellen, elfordult a pápától és papjaitól és készséggel hallgatta az evangelium apostolait. A reformatio kiváló pártfogója volt egyebek közt Thurzó Klek nádor (f 1543.), aki végrendeletében 10,000 forintnyi alapítványt tett a lőcsei lelkészek és külföldön tanuló ifjak javára. A reformatio országos hódítását az is magyarázza, hogy magyar hirdetői kezdettől fogva politikai, mondhatni, hazafias szinbe vonták, ugy, hogy protestáns vallás és magyar hazafiság csakhamar kapcsolatba jutott. Téritők, vitatkozók, írók és költők ugy tüntették fel az uj liitet, mint amelynek segítségével a magyar nemzet megtisztulhat korábbi vallási és politikai bűneitől s amely egyedül szolgálhat oltalmul a pártokra szakadt, a töröktől végromlásra juttatott magyar hazának. Mindent összevéve, a reformatio áldólag hatott a magyar nemzetre: kiemelte a tudatlanságból, visszahozta a romlásnak indult erkölcsi élet tisztaságát, felszabadította a bilincsekbe vert lelkiismeret és a szellem szabadságát. Igaz lelkiörömmel ünnepelhetjük meg azt a napot, amelyen a kalapácsütés elhangzott; azt a napot, mely a hit és lelkiismereti szabadság születésnapja . . . . . . S most átadjuk a szót a történetíróknak. 1LLGÉNN ANTAL.