A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ISKOLAÜGY

108 tebb tanulók közül. 0 ellenőrzi a mendikánsok városi gyűjtéseit pénzben, élelmi szerekben, sokszor már elkészített eledelekben, mely utóbbiakból kóstolni szigorúan tiltva volt. Nem könnyű feladat, mikor a fiatal és egészséges gyomrok ilyen erős kísértésnek voltak kitéve. Ez az alumneum régi tiszteletreméltó intézmény, mely évszázadokon keresztül áldásos hatást gyakorolt és sok szegény tanulónak, kik később az egyház és iskola terén jelentékeny állást foglaltak el, megadta a módját iskolai kiképeztetésére és céljának elérésére. Mindezen iskolai törvények idővel sokféle javításon mentek keresztül, de az alapelvek változatlanul ugyanazok maradtak és a mostani nevelési rendszerben is még mindig érvényesülnek. A reformatio behozatalától, vagyis 1544-től 1674-ig a lőcsei iskolának 32 rectora volt. Ezek közül tíz lőcsei születésű teljesen bevált és ugyancsak több jóhirü külföldi is megfelelt nemes hivatásának. A kiváló rectorok közé tartozott: Türk Dávid, az iskola református szellemben való megalapítója, Platner Antal, a két Kramer Gáspár, Sturm Márton és Horter Szaniszló, Stephani Tóbiás, a kitűnő szónok és költő. Hain Gáspár, a későbbi városi biró, nagy érdemeket és jó hírnevet szerzett az úgynevezett ,.Lőcsei Krónika" megírása által. Kemmel Jakab író és különösen Rőser Jakab kiváló paedagogus, ki 1670-ben a helybeli iskolai hatóság által jóváhagyott uj tantervet szerkesztette. Rőser módszerében jellemző minden tekintetben a humánus eljárás; előtérbe lép a tanulók versengése az elsőbbségért. (A legyőzött a győztes szolgája lesz és kénytelen könyveit hazavinni.) A becsvágynak ily módon való túlságos ébresztése azonban nagyon kétes értékű nevelési eszköznek bizonyult, mert a tanulók kuzt gyűlölködésre és ellenségeskedésre adott alkalmat. Nagyobb gondot fordít az anyanyelvre, a németre, de a fődolog a latin nyelv elsajátítása és ügyes kezelése, amiért egyéb tudományos tekintetben a régi 1589. évi tantervvel szemben hanyatlást tüntet fel és az itteni evangelikus gimnázium az egyetem számára előkészítő iskolává siilyedt. Feljegyzéseink mégis azt mondják róla: „Ha Roeser tantervében nem is találunk haladást, az iskolai munka mégis az ő vezetése alatt üdvösen fejlődött", érti pedig ugy, hogy a 30 éves háborúnak németországi hanyatló hatása alatt. A tanítók fizetése megmaradt a reformatio ideje előtti állapotban. A város plébánosa a tizedből adott fizetést a diaconoknak