A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

BEVEZETÉS

9 A történelem feljegyzései szerint a magyar nemzet aligha élt szerencsétlenebb korszakot, mint amelynek kezdetét a mohácsi vész jegyzi, végét pedig a Bocskay-féle szabadságharc határolja. S nv'gis a törökjárás, a németdulás ez éveiben, a magyar állami és társadalmi rend teljes felbomlásának e napjaiban ébred fel igazán a magyar szellemi élet, ekkor születik meg tulajdonképpen a magyar irodalom. Ezen csodálatos jelenséget nem értet meg más, mint egy uj eszmének minden akadályon diadalmaskodó ereje. A reformatio művelte e csodát, mely fel tud lelkesíteni templomok és kivált iskolák építésére és melynek hatása alatt főurak és egyházak nem sajnálják az áldozatot, mellyel tudni vágyó ifjakat külföldi egyetemekre küldenek. A hitbeli és erkölcsi megújulásnak, a reformationak köszönhetjük, hogy a nemzetben, melyet bár a keletről és nyugatról fenyegető vész végső erőfeszítésre kényszeritett, mégis fölös számmal teremnek szellemi harcosok: irók, tudósok, költők. A reformatio emellett újjáteremtette a magyar nép nevelését. Azon elvnél fogva, hogy a szentírás egyedüli forrása hitünknek és szabályozója életünknek, gondoskodni kellett arról, hogy a nép olvashassa a szentírást, aminek főkelléke az elemi ismereteknek minél szélesebbkörü terjesztését biztosító iskola. Földesurak, városok ebbeli buzgalma mindenfelé iskolákat hozott létre, nemcsak az elemi, hanem a magasabb műveltség elsajátithatására is. Az uj hit tanítói, prédikátorai pedig egyszersmind irók is voltak, kiknek működése folytán fellendül a magyar irodalom. A vallás szükségletére szánt irodalmi termékek közül első helyen állanak a magyar bibliafordítások, továbbá énekeskönyvek, iskolai kézikönyvek. A világi irodalom pedig a magyar történelem, jog, nyelvtudomány, széppróza és költészet terén érezte meg a hitújítás hatalmas befolyását. A reformatio átalakította nemcsak a hitéletet, hanem az egész magyar szellemi életre is reányomta élénkítő bélyegét. Az uj tanítás lángja először a határszéleken, a szász királylöldön, a német Szepességen gyúlt ki. Luther merész fellépéséről szebeni, lőcsei s más német városbeli kereskedők és tanulóitjak hozzák hazánkba az első hírt; a hírt nyomban követik Luthernek és a többi reformátoroknak iratai. A szélekről csakhamar tüzet fog az ország szive. Budán, ahol Mária királyné udvari papja, a lőcsei származású Henkel Jáuos is a reíormatiohoz hajolt és ahol