Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz
73 val élt és munkálkodott, mióta csak fennáll. Mi a tudománnyal, vagy a tudományos kutatással, vagy viszonyok változásaival, de még a kor hangulataival is lényeges és benső összeütközésbe sohasem kerültünk, mert hiszen az evangélium úgy az egyéniség érvényesülésének, mint a szabadság minden igaz eszméjének tág teret nyit. Ránk nézve tehát nem volt a kor változása annyira válságos ... és mégis, a mi egyházunk is megérezte ennek a gyászos kornak orvul jött csapását. Ennek a csapásnak, ennek a romboló szellemnek hatásait óhajtom most szemügyre venni a különböző iskolákban; azért az iskolákban, mert általános, szomorú tapasztalat volt az, hogy éppen a tanítással foglalkozó testületek hajlottak leghamarább a szélsőségekre és állottak szolgálatába olyan eszméknek, melyek a jövendő nemzedék nevelése érdekében egyáltalában nem mondhatók ideálisaknak. Én örömmel veszem ma tudomásul, amit úgyis tudok, hogy itt, a mi tanári karunk a maga egészében e tekintetben is megállotta a helyét és egyházunkra szégyent nem hozott, sőt az egész idő alatt hűségesen teljesítette úgy hazafias, mint valláserkölcsi nevelő kötelességét." A püspök kijelentette azt is, hogy a magyarországi protestantizmus a világprotestantizmus legszélsőbb keleti és déli bástyája, ezért is érdekli közelebbről a külföldi hittestvéreket s ezért akar személyesen meggyőződni arról, hogy középiskoláink pedagógiai, egyházi és nemzeti szempontból értékes vagy kevésbbé értékes munkája miképen állítható oda az irántunk nagyon is melegen érdeklődő külföldi atyánkfiai szemei elé. Az értekezleten részletes eszmecsere folyt az iskola épületéről, a tanítás módjáról és az iskola egész életéről. Iskolánkat több ízben meglátogatták kiváló férfiak, az újabb időkben több nevezetes külföldi férfiú is, közöttük Sir Willoughby Dickinson. a Népek Ligája kisebbségi bizottságának elnöke. Továbbá Prof. Dr J. A. Morehead, az amerikai evang. egyházak európai bizottságának elnöke és Dr L. Larsen, az amerikai Nemzeti Lutheránus Tanács elnöke. Mindegyik a legnagyobb megelégedés hangján nyilatkozott intézetünk berendezéséről. Az évszázad folyama alatt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterek is kimutatták ilyen módon is érdeklődésüket iskolánk iránt, nevezetesen báró Eötvös József, gróf Csáky Albin, Uerzeviczy Albert és gróf Apponyi Albert. Különösen az első miniszternek, báró Eötvös Józsefnek látogatása volt emlékezetes 1848-ban. Hogy mily örömöt szerzett akkor e látogatás, annak beszédes tanúi azok a sorok, melyeket Dr Tavasy Lajos Nevelési Emléklapjainak ötödik füzetéből veszünk és 5. mellékletünkön egész terjedelmükben közlünk. A harmincas években felmerült az a gondolat is, hogy iskolánk fenntartásához hozzájáruljanak pesti református atyánkfiai is. Az evangélikus egyház szólította fel 1836. április 22-én a test : véreket, mire a Pesti Ref. Ekklézsia ElőljáróiésGondviselőiazakkori A külföld érdeklődése Látogatások Iskolaegyesítés terve a református testvérekkel
