Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz
69 A tanári konferenciákra rendesen megjelentek az iskolabarátok, „Schulfreunde" is, akik résztvettek a tanítók pedagógai eszmecseréiben, megbeszéléseiben, sőt bizonyos tekintetben pedagógiai munkát is végeztek, például Thaisz Schulfreund a tanárokkal megbeszélve, vállalkozott arra, hogy lefordítja magyarra Pestalozzi „Buch der Mütter" című könyvét. Az iskolabarátok még a tanítási órákon is jelen lehettek, megjegyzéseket is tehettek a tanításra, de csak az óra után. Az ilyen konferenciák két hetenként tartattak a régi időkben mindig az iskolafelügyelő elnöklete alatt. 1 Később az egyház felügyeleti jogának fenntartására elégnek tartotta kimondani azt, hogy az iskolafelügyelőség bármikor jelen lehet a tanítási órákon; ez elv kimondása 1864 után történt, amely évben Hunfalvy Pál indítványára második iskolafelügyelőt is választottak. Az iskolafelügyelő élénk összeköttetésben van a tanári testülettel, ő a kapocs az egyház és a tanárok között, egyúttal elnöke az iskolabizottságnak is. Ahogyan a régibb időkben az iskolabarátok megjelentek a tanári értekezleteken, később iskolabizottság alakíttatván, e bizottság kívánatosnak tartotta, hogy ülésein a tanárok is minél gyakrabban megjelenjenek; úgy fogva fel a dolgot, hogy ez az iskola érdekében nemcsak kívánatos, de tiszte is a tanároknak. A tanároknak ez a kötelezése a mai szempontból tekintve, túlzott követelés volt. Elő is fordultak egyes esetek, hogy az iskolabizottság sajnálatát fejezve ki afelett, hogy egyes tanárok távol tartják magukat üléseitől, még igazolásra is felszólította az illetőket. Az iskolaügyek rendes menetének régi gyakorlata iskolánkban, hogy az ügyek a tanári értekezletből az igazgató útján az iskolabizottsághoz és innen az egyházi gyűlés, a Képviselő Testület elé jutnak. Vannak ugyan sürgős esetek, melyek ezt a rendes menetet megzavarják, de az iskolafelügyelők a régi időben úgy, mint ma, tudják az iskola érdekeivel egyező eljárási módot. Szülők, jóakarók, az iskola iránti jóakaratának, dicséretének éppen úgy, mint panaszának vagy kifogásának ez a helyes és rendes útja-módja, minek megtartására való törekvésnek már a régi időben is több példáját találjuk. Egyház és iskola akkor végezhet valóban sikeres munkát, ha megvan köztük a kellő egyetértés és együttérzés. Erre is több példa van történetünkben, de sajnos, arra is, hogy a harmónia meg volt zavarva. Az egyház már 1815-ben örömmel állapította meg, hogy az iskola jó híre egyre növekedik. Az összetartás növelte ezt a jó hírt; Schedius 1835-ben nyilt ülésen állapította meg, hogy az iskola megfelel minden követelménynek, a fejlesztésre érde1 Az iskolafelügyelő jogai és kötelességei az 1838. jún. 22-i Schulcomité-bcn állapíttattak meg. A 3. pontja így szól: Vorsitz in der LelirerConferenz,in der Schul-Comissíon. Jogaiban ma csak egyben van eltérés: 8. Er beglaubigt die Schul-Zeugnisse aus der Humanitäts Classe durch seine Unterschrift. Ertekezletek. Az iskolafelügyelő Az ügymenet Egyetértés és nézeteltérés
