Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

II. FEJEZET. Iskolaépületeink

58 első felügyelő, Dr Haberern J. Pál iskolai másodfelügyelő, Horváth Sándor, Schranz János, Kaczián János lelkészek, Dr Bókay Árpád, Dr Bókay János, Dr Elischer Gyula, Münnich Aurél, Dr Papp József, Dr Szelényi Aladár, Glück Frigyes stb. képviselőtestületi tagok; Falvay Antal a Deák-téri evang. nép- és polgári iskola igazgatója s Góbi Imre igazgatóval a főgimnázium tanári testülete. A tanulóifjúság a díszterem karzatát foglalta el. Az ünnep Luther énekével, Erős vár a mi Istenünk . . . hangjaival kezdődött, melynek elhangzása után Dr MágocsyDietz Sándor iskolai első felügyelő, az építési bizottság elnöke tartott beszédet, előadva röviden az építés történetét és az építési bizottság működését. Szavai bevégeztével a jelenlevő egyházi és világi férfiak, vendégek és tanárok aláírták a zárókőbe helyezendő okiratot, melyet Dr Szigethy Lajos tanár felolvasott. Ezután Dr Zsigmondy Jenő közös egyházi felügyelő vette át az épületet az építési bizottság elnökétől, beszédében hálásan emlékezve meg mindazokról, akik az iskola felépítése körül szóval és tettel munkálkodtak s átadta az új főgimnáziumot az akkori igazgatónak, Góbi Imrének, kinek beszédéből csak a következő részt idézzük: „Az ideális és reális irányzat egyformán az emberi lélek és természet mélyében gyökerezik; történeti nyilvánulásában pedig egymást váltogatja, kiegészíti, ellensúlyozza. Azért, mert időnként az egyik nyomul előtérbe, nem szükséges, hogy teljesen elhallgattassa a másikat. Azt hiszem, valamint apáink visszariadtak attól a gondolattól, hogy a gimnáziumot, a renaissance és a reformácio szülöttét, az utilitarius célok igájába fogják be, úgy visszariadnánk mi is, ha komoly kísérlet tétetnék rá. Azt hiszem, mentül nagyobb odakünn, a nagy világban a a reális érdekek harca, annál nagyobb szükség van olyan oltárokra, melyeken vallási, erkölcsi, emberiségi és hazafias eszményeknek áldoznak. Ha szükséges a testi erő, életrevalóság, a reális érdekek iránt való fogékonyság, szükséges a testi, lelki, erkölcsi mivolta szerint összhangzatosan fejlődött egyéniség, az öntudatos jellem és a szépért, jóért, magasztosért lelkesedni tudó érzés is."

1 Ezután ifj. Zsigmondy Jenő, VIII. oszt. tanuló lépett elő s lelkesen, hatással szavalta el Dr Serédi Lajos tanárnak erre az alkalomra írt költeményét. Végül Bachát Dániel püspök meleg érzéssel imádkozott és megáldotta az új „tanodát"! A közönség a himnusz eléneklésével fejezte be a szép és emlékezetes ünnepet; másnap pedig résztvettünk új templomunk lélekemelő felszentelésén és új lelkészünk megható beiktatásán. A főgimnázium és templomépület műszaki leírásából alkalomszerűnek tartjuk közölni a következőket: 1 Úgy tűnnek fel most e szavak, mintha visszhangjai volnának azoknak a gondolatoknak, melyeket Kanya 1840-i beszédében olvasunk. L. 24. 1. Az iskola és templom műszaki leírása