Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

XI. FEJEZET. MELLÉKLETEK

231' 1819-ben lépett e gyülekezetbe Mária Dorothea es. kir. főherczegnő s évek hosszú során át mind az egyházat, mind az iskolát szóval, tettel, példájával építette; ugyanez évben halálozván meg Molnár János, helyébe Kalchbrenner József választatott. 1820-ban a templom karzatokkal, 1821-ben a paplak és iskola második emelettel láttattak el. Ugyanez évben Budán és Pesten a Józsefvárosban új elemi tanodák s a gymnasiumi III. és IV. osztály nyittattak meg. 1822-ben a templomi énekvezetés az elemi tanodától választatott el. 1823-ban a gymnasium szónoklat-költészeti osztállyal tágíttatott meg; 1832-ben a nők által felsőbb leánytanoda alakult; 1834-ben ünnepélyesen szerződés értelmében az igazgatásában egy, de istentiszteletében a nyelvre nézve hármas gyülekezet három külön lelkészi hivatallal alapíttatott meg. 1838-ban második elemi osztály nyittatott meg s ugyanazon évben •es. kir. Főherczeg József nádor kegyelméből a kerepesi úton lévő tágas telek összes egyházunknak közös ajándékul adatott. 1842-ben a gyülekezet elválván a pestmegyei esperességtől, külön budapesti esperességgé emeltetett. 1843 és 1844-ben a budai hívek Mária Dorothea főhercegnő tizenkétezer forintnyi alapítványa által a pesti közösségből kiállván, anyagyülekezetté alakultak. 1850-ben a pesti tót egyház szintén elvált. 1855-ben pedig átengedtetvén neki a fent említett kerepesi úton levő közös telek, kifizettetvén számára tizenkét magyar-német tag által tizenkétezer pengő forint és felmentetvén a közös adósság alól, külön egyházzá alakult. A magára maradt — hit-, szeretet- és reményben egyesült magyarnémet gyülekezet, ezen idő óta szembetűnő áldással működött. Miután a tót egyház elválása közben a Terézvárosban egy vegyes elemi osztályt nyitott, — 1856-ban épületei egy részét kiépítette, a régieket javíttatta, elemi iskoláit szervezte, legközelebb pedig gymnasiumát hat osztályra emelte. Mely gymnasiumának és Isten segedelmével még a felállítandó osztályoknak kellő helyiséget szerzendő, mennyei Atyánk különös kegyelmével, a híveknek apáiktól öröklött áldozatkészségével, némi részben a vidéki gyülekezetek adományaival és néhai Glosius Dániel és özvegye Artner Sarolta kegyes hagyományainak segedelmével — a magasb műveltség lelkes pártfogói által gyámolíttatva — ezen gyülekezet a magas kormánytól megvásárlóit telken e díszes épületet tizennyolc hó és hat nap alatt emelte s a mai napon az 1864-iki szeptember 15-én e zárókövet letette. Az említett esztendőben és napon az épületet áhítatos és ünnepélyes buzgólkodás közben Isten kegyelmébe felajánlván jövendő rendeltetésének, hálaadás és azon remény érzelmei között átadván, hogy utódainak az általunk megkezdett munkát Isten dicsőségére és egyházunk javára folytatni fogják, e jelen oklevelet aláírtuk. Pesten, september 15-kén 1864-dik évben. Fabiny Teofil udv. tanácsos, septemvir és a magyar-német ev. ág. hit. helybeli egyházak közfelügyelöje — Székács József pesti magyar lelkész, bányaker. Superintendens — Michael Lang Pfarrer u. Senior der P. evang. Gemeinde A. C. — Rudolph Fuchs Obercurator — Vetsey Sándor presbyter — Wilhelm Kund Inspector der hiesigen evangelischen deutschen Kirchen Gemeinde — Jármay Gusztáv iskolai gondnok — Carl Karsch Curator der deutschen evangl. Gemeinde — Beliczay Imre magyar egyházi gondnok — Zsigmondy Pál presbyter — Batizfalvy István ez idő szerint igazgató tanár — Barabás Ant. Pál presbyter — Nagy István presbyter — Haberern Jonathan theol. intézetbeb tanár — Bakó Samu a Ili. elem. oszt r. tan. — Krajcsovits János presbyter — Jurenák Pál kereskedő — Cséry Lajos presbyter — Kubinyi Ágoston museumi igazgató — Gegus Sámuel — Gerster és Frey