Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

219' DrPetz Gedeon, a Magyar Tud. Akadémia tagja, született 1863-ban Harkán (Sopron m.). Tanulmányait a német egyetemeken fejezte be. Iskolánkban 1888-tól 1896-ig működött, amikor a budapesti egyetemen a germán filológia tanára lett. Az 1890—91-iki tanév folyamán Lehr Alberttel javaslatot készített az intézetünkben használandó nyelvtani terminológiára vonatkozólag, mit a tanári testület elfogadott és magáévá tett. 1891-ben tartott tanári székfoglaló értekezésének tárgya volt: Luther és a német irodalmi nyelv alakulása. Alaposan foglalkozott a magyar húnmonda kérdésével, hangtani problémákkal s a magyar és német nyelv és irodalom kapcsolataival és érintkező pontjaival. Rövid ideig tartó tanári munkásságára örömmel emlékeznek vissza egykori kartársai, valamint tanítványai. Ráth Arnold született 1849-ben Dobsinán. Theológiai pályára készült. Nevelősködött gróf Andrássy Manó családjánál s ezen idő nagyobb részét Genfben töltötte; később a József-műegyetem kísérleti fizikai tanszékének tanársegédje lett. 1876 óta főgimnáziumunkban volt a mennyiségtan és természettan tanára. 1886-ban, mikor a magyarhoni evangélikusok a középiskolai tantervet revideálták, elkészítette a mértan tanításának részletes tervét. Később az egyetemes tanügyi bizottság jegyzője lett. 1889 óta a Nemzeti Torna Egylet működésében is élénk részt vett. 1895 óta könyvtárnoka volt a Kir. Magyar Természettudományi Társulatnak. Cikkei a Természettudományi Közlönyben jelentek meg; a Magyar Philosophiai Közlönyben is megjelent egy dolgozata e cím alatt: „A mechanika, physika s chemia állása a pozitív philosophia rendszerében". Tankönyveket is írt, ezek a következők: 1. A kísérleti chemia elemei. 1881. 2. A kísérleti természettan kézikönyve. 1886. 3. A mathematikai és fizikai földrajz elemei. 1887. 4. Mennyiségtani jegyzetek. 1891. Nyugalomba vonult 1920 elején és meghalt 1921. december 18-án. Temetésén a testület nevében Dr Szigethy Lajos mondott búcsúszót. Beszédét alább közöljük, mivel Ráth Arnold 44 éven át működött intézetünkben s határozott egyénisége nagy befolyást gyakorolt iskolánk életére a nyolcvanas és kilencvenes években. (Lásd a 18. c. mellékletet.). Rátz László született 1863-ban Sopronban. Egyetemi tanulmányait Berlinben és Strassburgban fejezte be. 1890 óta főgimnáziumunkban a mennyiségtan tanára. 17 éven át volt az Ifjúsági Dal- és Zeneegyesület tanárelnöke; 30 éven át volt a kebelbeli tanárok anyagi ügyeire jótékony hatást gyakorló Formica nevű takarékegyletnek vezetője. Az iskola tanítványaival több hazai és külföldi nagyobb kirándulást rendezett. 1909-től 1914-ig a főgimnázium igazgatója volt; visszalépése után pedig az egyházi képviselőtestület a főgimnázium tiszteletbeli igazgatója címével tüntette ki és a képviselőtestület örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg. Irodalmi munkássága irányító befolyással volt a hazai középiskolai mathematikai oktatásra. Tanítványai itthon és külföldön elismerést szereztek iskolánknak. Mint igazgató az igazgatói irodát újjászervezte s az iskola egész életére kiható figyelemmel iparkodott intézetünk jó hírnevét emelni és erősíteni. 1896-tól 1914-ig szerkesztette és kiadta a Középiskolai Mathematikai Lapokat. Többi munkái a következők: 1. Mathematikai Gyakorlókönyv: I. Algebra, II. Geometria. 2. A függvények és az infinitezimális számítás elemei a középiskolában (Mikola Sándorral). 3. A függvények és az infini-