Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

212' később ugyanazon iskola igazgatójává választották. 1858-ban a budapesti egyesült protestáns theologiához hivták meg tanárnak. Magyarra átdolgozta Curtius Görög nyelvtanát s különösen Aristotelessel foglalkozott. Meghalt 1880-ban. Iskolánkat két ízben segítette ki mint óraadó tanár, az 1867- 68. és 1868—69-i tanévben. Az előbbi évről szóló értesítőben, ahol Greguss Gyula igazgató betegségéről van szó, őróla ezeket olvassuk: „Ekkor pótló tanerő kellett, mely feltaláltatott Haberern Jonathán theol. tanár és magy. akadémiai tagban, ki szíves volt az isk. év bezártáig a főgimnázium osztályaiban hetenként 10 órát pótolni. Szerencséjére volt a gimnáziumnak, hogy a pótolásra ezen szakértő és ügybuzgó férfiú megnyerethetett." Halubka Pál az 1823-ban megnyílt humanitási osztály első tanára,, aki csak rövid ideig működhetett iskolánkban, mivel már a következő év elején fiatalon meghalt. Azelőtt a nagyváradi református iskolában működött, mint német nyelvtanító. Több „gyászversezetet" adott ki elhunyt előkelőségekről. Egy szabadszellemű munkáját Tübingenben akarta kinyomatni, de az ottani hatóság nem engedte kiadatni, s a bécsi cenzúra útján az illető munka a budai helytartótanácshoz került, amely szintén megtiltotta kinyomatását. Hogy milyen lehetett tartalma, azt címe eléggé elárulja : „Freymüthige Betrachtungen eines Sonderlings über den allgemeinen Zustand der Menschheit; oder über das Eigenthumsrecht." Hamvas József született 1871-ben Győrött. A pozsonyi ág. h. ev. lyceum rendes tanára a csehektől kiutasítva főgimnáziumunkhoz osztatott be az. 1919—20. és következő tanévben. Sokoldalú irodalmi működést fejtett ki. Petőfi születésének évszázados fordulójára irta Petőfi című költői elbeszélését, Petőfi verses életrajzát, melyet kicsinyek és nagyok örömmel forgatnak. Dr Hazay Olivér született 1885-ben Bényben (Esztergom m). Iskolánknak volt kiváló tanulója, 1907 óta pedig lelkes és buzgó tanára; magyar-német nyelvet és filozófiát tanított. A filozófiával nagy törekvéssel foglalkozott, s több értekezést is írt; nagyobb munkája Berlinben jelent meg : „Die Struktur des logischen Gegenstandes" cím alatt. Tanítványai érdeklődését a művészetek és a külföldi irodalom iránt nagy mértékben felébresztette és vezette, s velük mindig meleg szeretettel érintkezett és feledhetetlen benyomást tett rájuk. Pedagógiai nézeteit következő müvében fejtette ki: „Egy könyv szülők, tanárok és volt diákok számára". 1911. A sok munka azonban megtörte gyenge szervezetét s 1917 május 4.-én szülői, barátai és tanítványai nagy fájdalmára kora ifjúságában meghalt. Dr Heinrich Gusztáv-nak iskolánk Naplója 144. lapján a következő, sajátkezüleg írt életrajza olvasható: „született 1845-iki március 17,-kén Pesten ; az algimnáziumot a pesti ág. hitv. evang., a főgimnáziumot a pesti kegy. rendi és kir. kath. főgimnáziumban végezte, mely utóbbinál 1861-ben „kitüntetéssel érettnek" nyilváníttatott. Tanári pályára határozván magát a bölcsészeti tanulmányokat, — tüzetesen a német nyelvészetet, történelmet s földrajzt, — a lipcsei és bécsi egyetemeknél folytatta, s ezeknek bevégeztéül a pesti tud. egyetemnél 1866-ban bölcsészettudori oklevelet nyert. A pesti egyház által 1867-ben hivatott meg helyettes tanárnak, s ezen idő óta a pesti gimnáziumnál működik. Ezen meghívás óta több munka is jelent meg tőle nyomtatásban ; nevezetesen : Deutsche Verslehre, zunächst für höhere Lehranstalten. — C. Julius Caesars Commentarien über den,