Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

210' Munkatársa volt a Heckenast Gusztáv által kiadott Közhasznú Esmeretek Tárának, hová történeti cikkeket és az írók életrajzát írta. Feil György sok éven keresztül, 1823-tól 1870-ig volt az egyház orgonistája s egyúttal úgy, mint Babnígg, az éneket is tanította az iskolában. Az énektanítás virágzó volt az ő idejük alatt iskolánkban; nem volt egyházi vagy iskolai ünnepély, vagy nagyobb temetés anélkül, hogy az ifjúság négy hangra betanult chorálokat 'elő nem adott volna. Megvannak még az énekvizsgákra irott jelentések, melyekből láthatjuk, hogy énekből mit tanultak az egyes osztályokban. Fentebb a 139. lapon közöltük Feilnek a II. osztály énekvizsgájára készített kimutatását az 1833—34-ben végzett anyagról, mikor Petőfi Sándor is ennek az osztálynak volt növendéke. Dr Fröhlich Róbert, a M. T. Akadémia tagja, született 1844-ben Pesten. Lelkészi pályára készülve, theologiai tanulmányait Bázelben fejezte be. Ezután néhány évig mint segédlelkész működött, majd tanár lett a csurgói, később a pesti református gimnáziumban. 18/3-ban a mi főgimnáziumunkhoz választották meg előbb segédtanárnak, későb rendesnek. Két ízben az iskola igazgatója is volt. Iskolánkban a vallástant, latin, görög és német nyelvet tanította. Számos értekezést írt a pannóniai és daciai római régiségekről; munkatársa volt a Corpus Inscriptionum Latinarum-nak. Lefordította az Akadémia megbízásából Curtius Ernő „Görögök Történetét". Elischerrel szerkesztette az általánosan ismert „Homerosi Szótárt". A tanulókkal való tapintatos bánásmódja, valamint tanártársai iránt tanúsított békés és hűséges barátságával fejlődő intézetünk megerősödésében kiváló érdemeket szerzett. 1894-ben az Akadémia főkönyvtárnokává választotta, azonban e díszes hivatalát nem sokáig viselhette, mivel 1894. május 23-án meghalt. K. Galli Lajos született 1871-ben Békéscsabán. Előbb a nyíregyházi főgimnáziumban volt tornatanár, 1904 óta pedig a mi iskolánkban vezeti a testnevelést. A világháború alatt három évig Albániában katonáskodott. Tornatanári sikeres működésének legjobb bizonysága az, hogy iskolánk három bajnoki díjnak van birtokában. Góbi Imre született 1846-ban Hódmezővásárhelyen. Theologiai tanulmányait a jénai egyetemen fejezte be. Előbb a pozsonyi, majd a soproni evang. lyceumban működött. 1884. szeptemberében főgimnáziumunkhoz hívták meg a magyar nyelv és irodalom s a történelem tanárának s Böhm távoztával 1896-ban az intézet igazgatójává választották s e hivatalában működött 1909. június végéig; ekkor megvált iskolánktól és az egyetemes egyház Luther-Otthonának igazgatását vette át. Főgimnáziumunk életében új iskolaépületünk helyének megválasztása, az építés munkájának és módjának céltudatos előkészítése által feledhetetlen érdemeket szerzett. Tankönyvei tömörségük, világosságuk által tűnnek ki és széles körben terjedtek el. 1893. őszén az ág. hitv. ev. bányakerület és a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem levéltárainak őrévé választotta meg. Költeményein, beszélyein és fordításain kívül sok iskolában kedvelt tankönyveket írt, ezek a következők: 1. Magyar irálytan. A stilisztika első része. 1886. 2. Szerkesztéstan. A stilisztika második része. 1887. 3. Szerkesztéstan és rhetorika 1888. 4. Poétika. 1889. 5. A ,magyar nemzeti irodalom története. 1892.