Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VII. FEJEZET. Az iskola vagyona

175' beli tanuló részesül, aki az erre kitűzött versenyzés alkalmával társai között a legjobb magyar dolgozatot adja be. 1 A mai időkben e jutalom 8 K. 2. Glosius-féle két 20 frtos ösztöndíj. Glosius Dániel és neje, Artner Sarolta alapítványa, melynek jövedelmét 1863 óta kapják tanítványaink. Ez ösztöndijak évenként két jó erkölcsű, szorgalmas és szegény tanulónak vannak rendelve. Az ösztöndíj jelenleg egyenként 42 K. 3. Róth-Teleki Johanna grójné-féle 38—40 frtos ösztöndíj. A halha­tatlan emlékű grófné ág. hitv. ev. tanulók számára ösztöndíj-alapot létesí­tett, mely a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem kezelése alatt áll. Ebből az ösztöndíj-alapból az evang. főgimnáziumok, theológiai és jog-akadé­iniák növendékei, az illető intézetek ág. hitv. evangélikus tanulóinak szám­aránya szerint, az alap jövedelméhez képest 38—40 frt segélyben része­sültek. Intézetünk, mint teljes főgimnázium, 1873 óta részesül ez ösztön­dijakban évenként két-három növendék jutalmazása által. Hazánk megcson­kítása óta nagyobb a jutalmazott tanulók száma, mivel több ősi iskolánkat elvesztettük; így intézetünkben jelenleg évenként 8—10 tanuló részesül 70—70 K jutalomban. A jutalomért pályázó tanulók magyar dolgozatot írnak s ismeretlen latin szövegnek magyarra való fordításával tesznek bizony­ságot készültségükről. Az alapítványt királyfalvai Roth Johanna, néhai széki Teleki József grófnak, aranykulcsos vitéznek, titkos tanácsosnak, Ugocsa vármegye fő­ispánjának, korona-őrnek özvegye tette, aki 1812. julius 21-én kelt vég­rendeletében 100,000 Rhénes forintot hagyott a „négy superintendentia egy vagy több főbb iskolában tudományos és erkölcsös, de szegény tanulók­nak egyenlő részben való felsegélyezésére. A felsegélyezendő ifjak száma legfeljebb 100 legyen és egy-egy 60 Rhénes forintot kapjon. Ezen stipen­diatusok Roth Johanna gróf Teleki József né heneficiatusainak neveztessenek." 4. Németh István tábornok ösztöndija. Németh István tábornok 1846. március 19-én kiállított végrendeletében jelentékeny összeget hagyományo­zott néhány rokonának olyformán, hogy ezen összeg kamatait életfogytig élvezzék, elhalálozásuk esetén pedig az összeg egyenlő arányban jusson „a két evangelica vallású egyházkerületeknek" szegény, jó tanuló ifjak fel­segélyezésére akkép, hogy ezen tökének kamatai az illető felekezetekben divatozó szabályok szerint a szegény, kitűnő tanulók között, amennyi telik, úgy osztassanak fel, hogy egynek-egynek száz váltó- vagy negyven pengő forintnál kevesebb ne jusson, a tőkék pedig a 8 superintendentiáknak kezelés végett egyforma részekben átadandók." Iskolánk tanítványai 1873 óta kapják ezt a jutalmat 84 korona értékben. 1 Ide iktatjuk Döbrentey a 1&17. jul. «-én kelt végrendeletének kővetkező részét: „A 12 pftból aztán mindenik helyen (Sopron és Pest) két-két magyar veretésü arany szerez­tessék evenként, melyek közül egyik aranyat Sopronban is, Pesten is, minden nyári mére­közet vagy examen után hallgatók láttára, az igazgató tanár azon ifjúnak nyújtsa által, ki magyarul tanult tudományai felmondásában es magyarul készített dolgozatában legesleg­kitiinöbb, aztán tanulmányai végeztével Sopronyt elhagyja, Pesten pedig fellebbi tanintézetbe lépik. (így!) Akarom, hogy a" legeslegkitünőbbé ítélést a tanulótársak maguk tegyék titkos szavazattal 's az ilyen tanárának szavazata vagy kimondása legyen döntő. Legyen szabad ezen aranyat Gábor aranyuak neveznem. És te derék fiú, ki ezt kapod, ne keveseld, néked még tsak a' tiszta dicsőség legyen oly becses, mint Miltiadesznek egy cserág. A második arany azon tanáré legyen ki az érdemzett fiút jutalmazó évében tanította." (Egvh. Levéltár. Scholastica.)

Next

/
Thumbnails
Contents