Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VII. FEJEZET. Az iskola vagyona

173' dött 3 éven át különböző nehézségek között, de mégis reméljük, hogy Isten segítségével helyzetünk végre mégis csak jobbra fordul s akkor megvalósíthatjuk azokat a szép célokat, melyeket a tanári testület az alapítólevélben kitűzött. Az alapítvány ügyeit az alapítványi bizottság intézi, melynek jelenlegi elnöke Dr Mágocsy-Dietz Sándor egyetemi tanár. Kéler Napoleon alapítványa. Budapesten 1919. február 6-án elhunyt Kéler Napoleon építész az 1910. január 15-én alkotott végrendeletének II. fejezetében a 4. pont alatt következőleg intézkedett: „A pesti ág hitv. evang. magyar (Deák-téri) egyháznak hagyományozok 100,000 K vagyis Százezer koronát azzal a rendeltetéssel, hogy e hagyomány Kéler név alatt külön gyümölcsözőleg kezeltessék és rendelem, hogy kamatainak egynegyedrésze állandóan a tőkéhez csatoltassék, a kamatok további egynegyedrésze a budapesti VII. ker. Városligeti fasorban lévő ág. hitv. gimnázium felszerelésének gyarapítására — a rendes dotáción felül — fordíttassék és évenkint a tanári testületnek kiszolgáltassák, — a kamatok további egynegyede szolgáljon a beteg vagy üdülést igénylő ugyané főgimnázium tanárainak támogatására, — végre a kamatok egynegyedrésze szolgáljon a főgimnázium érdekében kívánatosnak mutatkozó tanári kiküldetések, tanulmányutak céljaira, vagy a tanári kar által kifejtett irodalmi tevékenység körül felmerült költségek részbeni fedezésére." Egyházunk és iskolánk utóbbi negyedszázadának nincsen jelentősebb szakasza, melybe ez a minden tekintetben gondviselésszerű férfi a családjában hagyományos egyházias szellemének, a gyakorlati élet követeléseit mindig megértő lelkének, puritán jellemének, takarékosságot hirdető, de minden szükséges újítást lelkesen sürgető jóságos és bőkezű pártfogásának maradandó emlékét be ne írta volna. Mindenütt az elsők közt volt, ahol tenni és mindig legelső, ahol áldozni kellett. Nagy lelkének egész melegével csüngött főgimnáziumunkon, mely öt derék fiát nevelte atyjukhoz méltó emberekké. Hálás szeretetének jeléül kényelemmel rendezte be főgimnáziumunk tanácstermének, irodájának bútorzatát; több éven át évenként 2000—2000 K-t juttatott szertáraink gyarapítására. Gyakorta kilátogatott intézetünkbe, részben hogy a napi munkától fáradt lelkét — úgy szokta mondani — megpihentesse, részben, hogy a négyféle harctéren egyszerre szolgáló fiai iskolábajárásának kedves emlékeit fel-felelevenítse. Intézetünk, legnagyobb jótevői és legőszintébb pártfogói közt, időtlen időkig híven megőrzi áldott emlékezetét. Iskolánknak első évtizedeiben nem voltak ösztöndíjalapítványai; iskolánk akkori alapítói ezeket nem tartották kívánatosaknak. Az 1840.-Í Canonica Visitatio jegyzőkönyve elítél minden anyagi jutalmat, mert ez csak fokozhatja a nyereségvágyat, Ösztöndíjalapítványok