Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VI. FEJEZET. A tanulóifjúság

160' A kis gyermek oly félénken, gyámoltalanul, tapogatva halad előre — őt támogatni, jó hajlamait kifejleszteni, félszegségeit lecsiszolni, határozottságot, kötelességtudást s a haza iránti törhetetlen szeretet csíráját oltani beléjük, egyszóval hasznos tagjává tenni a társadalomnak — ez ami célunk. Szervezete. Irányadó a minden cserkészt kötelező cserkésztörvény és a Magyar Cserkész Szövetség szervezeti szabályzata. A cserkészcsapatok felügyeletét a Tanári Kar részéről megbízott felügyelő tanár végzi, aki ellenőrzi az ifjúság erkölcsi és nemzeti irányban való nevelését. A tisztikar vizsgázott és a Magyar Cserkész Szövetség által igazolt cserkésztisztekből áll, többnyire az intézet volt növendékeiből. Tagjai: a parancsnok, vezetőtiszt, csapattisztek és segédtisztek. Cserkész lehet minden 12 éves (v. III. o.) tanuló, aki a próbaszolgálatot elvégezte, a vezetőség arravalóságáról meggyőződött és fogadalmat tett, cserkészjelvényeket viselhet. 12éven aluliak és újonnan belépők próbaszolgálatot kötelesek teljesíteni. A cserkészcsapat pénztárát a pénztáros kezeli, aki felelősséggel tartozik a felügyelő tanáron kívül 3 tagból álló ellenőrző-bizottságnak. A cserkészcsapatnak van jegyzője és helyettes jegyzője, gondnoka és segédgondnoka, könyvtárosa és segédkönyvtárosa. A cserkészcsapat rendes működő tagjain kívül vannak pártoló és alapító tagjai. Cserkészcsapatunk jelenleg: 2 csapatból áll. Az I. a Sólyom, a II. a Fecske, minden csapat 3—3 Örssel, összesen 6 Örssel. Cserkészotthon. A cserkészotthon 2 szobából és egy előszobából áll és intézetünk alagsorában van elhelyezve. A helyiségek tiszták, szárazak és fűthetők. A bejáratot egy cserkész-motivumokkal díszített tábla jelzi. Belsejét értékes fényképgyüjtemény és képek díszítik. Itt találjuk a szükséges író- és hosszú asztalokon kívül az asztalosműhelyt, a könyvkötőműhelyt, könyvtárt, gondnoki szekrényt, térképgyűjteményt, felszerelési tárgyakat» továbbá a szórakoztató és tanulságos játékok egész sorát. Itt töltik a fiúk szabad idejük nagyrészét, gyakorolják a próbapontokat, elméleti és gyakorlati oktatást nyernek, játszanak és olvasnak. Kedvező idő esetén pedig kimennek a tágas udvarra, néha a tornaterembe, ahol menetelési és rendgyakorlatokat is végeznek. Felszerelés. A cserkészcsapatok felszerelése a létszámhoz képest kielégítőnek mondható. Áll: sátrakból, főzőedényekből, evőedényekből, tarisznyákból, ásókból, csákányokból, kötelekből, telefonból, csengőkből, mentőszekrényből stb. Kirándulások. A kirándulásokkal kettős célt érünk el : a) a vidéket jól megismerjük, b) másrészt sok alkalom nyílik a természet megismerésére és a szobában, inkább elméleti úton elsajátított ügyességek gyakorlati alkalmazására. A minden évben ismétlődő kisebb kirándulásokon kívül felemlítjük az 1914-i Balaton-mentit, az 1916-i ceglédit, az 191 T-i Balatonmellékit Vörösberény vidékén és ugyanez évben a Magas-Tátrába, az 1918-it Zólyomba és Kolozsvárra. Táborozás. A táborozások az önállóság próbái. Itt a fiúk csupán saját tudásukra, élelmességükre vannak utalva. Sátrat ütnek, sütnek, főz-