Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VI. FEJEZET. A tanulóifjúság

148' szeretetéhez és a szabadban való lélek- és testedző táborozáshoz szokik. y Az első évtizedekben szokásban volt, hogy a vizsgák alkalmával a tanulók rajzait is kiállították az egyik erre alkalmas tenteremben. (Lásd a 130. lapon.) Új iskolánkban is felújítottuk a régi szokást bizonyos tekintetben bővítve, amennyiben módot nyujtottunk arra is, hogy tanítványaink rajzaik mellett egyéb otthoni munkásságuk eredményét is kiállítsák; e célra kiállításokat rendeztünk rajztermeinkben és dísztermünkben s így mutattuk be az iskolai elöljáróságnak, szülőknek és iskolánk barátainak 1910-ben Természetrajzi és fénykép-, 1911-ben Régiség- és bélyeg-, 1914. és 1920-ban Rajz- és kézügyességi kiállításunkat. Színi előadások intézetünkben szokatlanok. Csak egy ízben volt tudtunkkal 100 év alatt ilyen előadás és pedig az 19l5-ik évben Dr Loisch János kezdeményezésére és előkészítése mellett a felső osztályok tanítványai előadták Sophokles tragoediáját Oedipus királyt, Csiky Gergely fordításában, a háborúban megvakult katonák javára. Május 12-én volt az előadás, melyet közkívánatra május 15-én megismételtünk. A két előadás a nemes cél javára 1265 K 2 fillérnyi összeget eredményezett. Tanítványainkat a régi időkben a beiratkozás alkalmával az anyakönyvbe vezette be a rektor. Anyakönyveink az 1825— 26-iki tanévtől kezdődnek. A két első tanév névsorát csak később állították egybe, nem közvetlenül a beiratásnál. Anyakönyveinket 1841-ig latinul vezették. Rendes rovatai a gyermek neve, kora, vallása, nemzetisége, atyja foglalkozása, lakóhelye, hányadik osztályba jár, fizetett-e tandíjat; a régebbiekbe az általános osztályzat és a magaviselet érdemjegye is be van vezetve. Az egész évszázadon áttekintve, azt látjuk, hogy földbirtokosok, ügyvédek, kereskedők, hivatalnokok és iparosok gyermekei látogatták iskolánkat. Áttekintésül készítettünk egy összefoglaló táblázatot a 18. mellékletben iskolánk tanulóiról, melynek rovataiban feltüntetjük a tanulók megoszlását osztályok és vallás szerint; e kimutatás egyúttal jelzi az osztályok váltakozását és az iskola kifejlődését is. A 19. a), b), c) mellékletben három összefoglalást közlünk a szülők foglalkozásáról és pedig három csoportosításban; az elsőben az 1840-ig tartó latin foglalkozáselnevezéseket mutatjuk be, a másodikban a magyar elnevezéseket 1850-ig, a harmadikban 1850-től 1900-ig.

1 A 20. a), b), c) mellékletben az iskolánk életében ismertebb családok neveit foglaltuk össze s az illető család egy-egy kiváló tagját 1 Ezek a foglalkozást jelző szavak egyúttal a magyar nyelv fejlődését, változását is mutatják és rávilágítanak arra a nagy kulturális munkára, amit a magyarságnak néhány évtized aiatt kellett elvégeznie, hogy Petőfi és Arany költészete kifejlődhessék. És a fejlett német irodalmi nyelv mellett mily küzdelmes lehetett a magyarság munkája, míg nyelvét ki tudta csiszolni. . Kiállítások Szini előadás Az anyakönyvek