Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

VI. FEJEZET. A tanulóifjúság

142' összefoglaló vizsgák vannak iskolánkban; minden osztályban minden tárgyra egy órát fordítunk olyanformán, hogy a tanár egy censorral megjelenik az osztályban, ahol különösen az alsó évfolyamokban szülők is nagy számban vannak jelen s egy óra keretében áttekintést nyújt az egész évben végzett anyagról. Ezen összefoglaló vizsgák befejeztével van az osztályozó értekezlet. 1864-ig még külön vizsga volt, melyet az énekből és szavalatból tartottak, de ez sajnálatunkra teljesen megszűnt; némileg pótolják az ifjúsági egyesületek által rendezett előadások és hangversenyek. Mikor még egyházunk maga tartotta fenn a gimnáziumot, sokkal nagyobb volt egyházunk tagjaiban az érdeklődés az iskola munkája iránt, az érdeklődés hiányát növelték a háború okozta nehéz viszonyok is, de reméljük, hogy amint a békés állapotok mindinkább megszilárdulnak, úgy fog megerősödni az iskola és hitrokonok közötti összetartozás erősítő tudata is. A k. k. Statthaltereinek az érettségi vizsgára vonatkozó rendeletei, melyek az illető vizsga szigorítását sürgették, iskolánkat kevésbé érdekelték, minthogy nem volt nyolc osztálya. Mikor 1872-ben megnyílt a nyolcadik osztály is, a tanári testület érettségi szabályzatot készített, mely az 1883-ban kiadott középiskolai törvény szerint módosult. Ettől az időtől fogva főgimnáziumunk is a törvényben és utasításokban előírt módon tartja meg az érettségi vizsgálatokat. A háború alatt több ízben voltak úgynevezett hadi érettségi vizsgálatok, midőn a besorozott tanulóknak vagy korábbi időben tartott vizsgálat alapján, vagy írásbeli mellőzésével tartott szóbeli vizsga alapján adtuk ki az érettségi bizonyítványokat. Érettségit tett növendékeink évtizedes évfordulók alkalmával találkozókat szoktak tartani, amelyekre örömmel hívják meg mindig régi tanáraikat is. Az ily összejövetelek lélekemelő felújításául szolgálnak a régi barátságnak és ez összejövetelek egyúttal az iskola iránt való hálás elismerés megható megnyilvánulásai, midőn az összegyűlt férfiak ösztöndíj alapításával vagy hálájuk ünnepélyes kijelentésével vagy tanulóknak adományozott jutalmakkal fejezik ki iskolánk iránti hű ragaszkodásukat. A tanítási hetiszünet iskolánkban a régi időktől kezdve csütörtökön, majd szerdán és szombaton délután volt; a főváros életének nagy fellendülése és a város terjeszkedése folytán a mi iskolánk is alkalmazkodott az újabb időbeosztáshoz s a tanítást az 1891—92-ik tanévtől kezdve a délelőtt folyamán 8-tól 1 óráig végzi el. A mult század elején még szüreti és vásári szüneteket is tartottak iskolánkban.

1 Ezek a hatvanas években szűntek meg. A nyári szünet eleinte július és augusztus hónapban volt. A Bach1 A vásárok alkalmával a szülők kisebb gyermekeiket a nagy kocsiforgalom miatt nem merték iskolába küldeni, a nagyobb fiúkra pedig otthon volt szükség. Később csak a kis gyermekek maradhattak otthon. Az érettségi vizsga A szünetek