Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBE>Í> 61 mozgalmak e rendkívülisége okozza azt, hogy városunk éghajlati viszonyai kedvezőtlenek, sőt elmondhatjuk, egészségtelenek. Számos baj, melyek itt a betegségek uralkodó válfajait képezik és a csak kissé gyenge szervezetüeket egyik-másik szervökben megtámadják (malária, mell- és tüdőbajok, fej- és agybántalmak, szembajok), a futó homok és nyirok talajon és a mocsarakon, lápokon, meg rosz ivóvízen kivül e légköri elváltozásokban találja fel forrását. Nyiregyháza népe daczára annak, hogy az ifjabb és a középkorban izmos, egészséges faj, — átlag még sem mondható hosszú életűnek. Kivételek, mint mindenütt, természetesen itt is vannak, és hogy ez örvendetes kivételek szaporodnak, abban nem kis része van az ujabb időben az egészségügy fejlesztése tekintetében történt számos kedvező intézkedésnek (ezekről alább): de eltagadhatatlan tény, hogy hosszú időn keresztül városunk, hazánk összes jelentősebb városai között a legnagyobb halálozási arányszámmal szerepelt, — a mi kétségkívül a fekvésével járó légköri és talaj viszonyoknak tulajdonítandó. Ezt bizonyítják az itt évek óta történt meteorologiai feljegyzések is. Városunkban a meteorologiai tényezők rendszeres följegyzése a hatvanas években indult meg, mikor is a bécsi központi meteorologiai intézet műszereket küldött s azok kezelését az ág. ev. tanítóképző intézet igazgatójára bizta. 1866. évtől 1868. év végéig Bánhegyi István ág. ev. tanítóképző intézeti igazgató kezelte a műszereket s jegyezte föl az adatokat. Az 1869. évben szünetelt a megfigyelés. Az 1870. év elejétől az 1890. év utolsó negyedéig Habzsuda Dániel ág. ev. tanító vitte ritka buzgósággal, a megfigyelés és