Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.
I. A múltból
NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBE>Í> 5 kultiváltabb tájai felé vonúló népei ezt a vidéket érintetlen nem hagyhatták, mert a mint a Kelet hatalmas bástyái innen nem messze zárulnak be, úgy a nyugat és dél rónái felé ez a táj képezi a természetes átvonúló_ helyet, a kész kaput, s határozotton állilható, hogy némely nevekben és tárgyakban fenmaradt emlék bizonysága szerint a népvándorlás hosszú hullámverése érte városunk táját is és a bessenyők, kazarok, bolgárok rövid időn át itt is tartottak pihenőt. Az emberi itt tartózkodás nyomait észrevették aztán a vereczkei szoroson átvonúlt és a Duna-Tisza közében meg a Tiszántúl hóditó útjaikat végző őseink is. Láthatták a hely alkalmas voltát földmivelésre, baromtenyésztésre, a szelte elterülő tavak közt megvonúló zöld mezők, a folyók és mocsarak hala, az erdők és mezők vadja ügyes embernek kész prédáúl kinálkozék : mi természetesebb, mint hogy a nomád életmód után állandó lakhelyre törekvő nép e helyet, a hol előtte is már számtalan nép tanyázott, erre alkalmasnak találta és egyik raja itt megtelepült. ()si, Árpád korabeli elődökre vissza\ ezethető családfával bíró nemesi nevek régtől fogva a környéken élő birtokosai, s a hét vezér egyikére emlékeztető szabolcsi vár azt bizonyítják, hogy itt a honfoglalás óta maradtak s éltek ősi magyar családok s ha a környéken mindenütt, — mért lett volna épen Nyíregyháza vidéke kizárva abból, hogy ősi magyar családok itt is éltek legyen? Sőt, hogy itt már* a honfoglaló ősök életében kellett keletkeznie oly jelentékeny telepnek, hogy száz évvel ezután e hely a vidék természetszerű központjává lön, kitűnik onnan, hogy I. {vaiji/ szent) István ezt tette az egyházi élet központjává „Ecclcsia de Nyír 1 1, vagy magyarul „Nyír-Egyháza" névvel. Inneniül aztán az; Árpádok nemzeti uralma nem is hagyott róla hátra sok emléket. Á körülfekvő falvak (Oros, Pazony, Ke mecse, Szent-Míhály, Sima) közt bírt központi jellegénél és azon körülménynél fogva — hogy mint királyi birtok, perlekedő örökösök által egyideig zaklatásnak nem volt kitéve —
