Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

II. A föld, a talaj és a természet életéből

1 2 GEDULY HENRIK A homok-talaj a város területének mintegy Vs-öd részét képezi, a többi Vs-öd rész pedig nyirok-talaj. A homok a futóhomoktól egész a homoktalajig mindenféle kötöttségben előfordul és a rozsréti, valamint a kisteleki homokdombokat kivéve csekély vastartalmú, növényi tápanyagokban aránylag nem szegény s középtermékenységünek mondható, sőt a lejtők alján lévő és fekete homoktalajba ál menő részek dústermékenységüek. A futóhomok területek, melyek legnagyobb méretekben a sóstói, kisteleki és rozsréti szőlőket alkotják, a szőlő telepítésre rendkívül alkalmasak s épen ezért hasznavehetetlen területeket egyálalán nem képeznek. A nyirok-talaj a völgyeket, az u. n. laposokat foglalja el s helyenkint szikes vagy vadszik vályogfoltokkal szakittalik meg. Általában víz át nem eresztő, könnyen kérgesedő, helyenkint két méter mélységű, őstermő erőben levő, fekete vagy feketés-barna, helyenkint szürkés talajnem, mely szénsavas natriumban (sziksó) mindenütt, de különösen a legmélyebb fekvésű helyeken gazdag, ami különösen ez utóbbi helyeken a szelíd növényzet kifejlődését, annak daczára, hogy a talaj különben őstermő erőben van, meggátolja s inkább a savanyú füvek tenyészetének kedvez. Megemlítendő itt még az Ér folyó mentén található lősz lerakodás, mely helyenkint 1 '/a öl mélységű savanykás, könnyű televény talaj, túltelítve lősz csigákkal s a rendesen művelt és már szelídebb területeken a Németország Rajnamentén előforduló u. n. chermosem talaj dústermékenységének képét tárja elénk. Ezenkívül itt-ott, különösen az Oros felé eső bujtosi részen és a rozsrét alatt elterülő kaszálókon már teljesen átalakult, de csak jelentéktelen foltokat képező turfás ingoványos foltokat találhatunk. * * * Ilyen talajon él Nyíregyháza állat- és növényvilága. Sokat, igen sokat lehetne erről irni. A tér szűke azon-