Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

X. Kereskedelem

269 elégedve, a mennyiben mindjárt a megalakulás első évében (1894. november 1-től 1895. november 1-éig) a társadalom legkülönbözőbh osztályaiból 4964 törzsbetéttel biró tag jelentkezett, 52841 frt 40 kr értékű betéttel, míg a Il-ik évtársulatban az eddigiekhez 2600 új törzsbetét járult. Az intézet első évi üzleti eredménye, mint tiszta nyereség 1558 forint 80 krt, a tartalékalap pedig, mely az első évtársulatban 58 frt 80 kron állott, most már 264 frt 06 krt tesz ki. A megalakulástól fogva az intézet elnöke: clr. Fcrlicslca Kálmán városi tiszti ügyész, ügyvezető-igazgatója: Fest László, titkára: dr. Haas Emil, pénztárnoka: Orbán Károly; igazgatósága tagjai pedig: Barzó Mihály, Básthy Barna, Csengery Mihály, Gzukker Bertalan, Deutsch Géza, Kovács P. Pál, Kosecz András, Kende Jenő, Lefíler Sámuel, Léderer Ignácz, Nádossy Dezső, Nóvák Gyula, Okolicsányi Géza, Pazár István, Pivnyik András, Palitz János, Pataky Lajos, Pampuch András, dr. Rosenberg Emil, Schvarcz Izidor, Simkó Józsaf. Bürger Mihály, Tahy Miksa, Henzsel András. A kereskedelmi életnek ezen feltüntetett kettős oldala tehát látszólagos ellentétet mutat. Az árukereskedelem látszólag nehéz bajokkal küzd, alig hatol túl a helyi szükségletek kielégítésén, a mennyiben KisVárda és Nyír-Bátor vidéke ezen városokból nyeri, látja el kereskedelmi szükségleteit, s igy Nyíregyházának csak maga a város és közvetlen közel környék közönsége jut fogyasztó gyanánt; mig a pénzpiaczon az egész megyéből, sőt a távol vidékről is számosan keresik fel s e tekintetben itt az élet rendkívül élénk, az ügyletek sürüen köttetnek egy a más után, úgy, hogy Nyíregyháza pénzpiacza ily helyen aránylag ritka forgalmat tüntet fel. E látszólagos ellentét azonban szép kiegyenlítését találja azon tényben, hogy a pénzpiacz kedvező helyzeténél fogva a helyi mezőgazdaság,