Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

VI. Közművelődés

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBEN. 203 legalább állandó színházzal dicsekedhetünk, a melyet nagy áldozatok árán a helyi társadalom egyes kiválóbb képviselőiből és Nyiregyháza városból, mint egyik áldozatkész pártfogóból álló részvénytársaság épített meg különösen Somogyi Gyula kir. közjegyző buzgólkodására; de a szinügy páltolásában még mindig meglehetős elmaradt állapotot találunk. A millenáris évbe különben Bokody Antal színigazgató jónevü társulala vezette be nálunk a színészetet, — míg nevezetessé tette az évet Jászay Mari úrnő, a nemzeti színház kitűnő tragikájának a nyári évadban öt estére terjedt vendégjátéka. A szinügy felvirágoztatására most van alakulóban a „szinügypártoló egyesület" Bencs László polgármesterrel az élén. Vajha siker koronázná ennek nemes vállalkozását! A művészetek többi ágáról, festészetről, szobrászatról városunk szempontjából annyiban lehelne még szó, hogy a mai magyar festőművészek egyik legjelesebbje, Benczúr Gyula, városunk szülötte, - míg a szobrászatot remélhetőleg igen szépen fogja nálunk képviselni a Holló Barnabás szobrászművész által a vármegyeház előtti téren a közel jövőben felállítandó Bessenyei-emlékszobor. * * * Társadalmi élet. Egyesületek. Hogy Nyiregyháza régi kedélyes társadalmi élete, mely a beavatottak állítása szerint különösen a hetvenes években virágzott, most a látszat szerint megszűnt, zárkózottabb, mintegy osztályokra tagoltabb jelleget öltött magára, azt sok mindenféle okon kivül, melyek forrása egész az egyéni felfogásig és családi életig vezetvén, itt birálat tárgyát nem képezheti, leginkább abban leli magyarázatát, hogy városunk társadalmi élete szinte észrevétlenül fejlik ki és változik át a régi kis város kedélyességéből a nagyobb város komolyabb formái közé. Egyébiránt a ki nem kerüli, ma is megtalálja városunkban a kedélyes társadalmi életet, azt a kedélyes kört, a melybe hivatása és egyéni helyzete természetszerűleg vonzza.