Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

I. A múltból

1 2 GEDULY HENRIK daemagógok haladást gátló visszaéléseit kellett tűrnie, s ezenkívül népének, mely nagyobbára a földművelésből, állattenyésztésből él, az időjárás okozta csapások — aszály, ragályos kórok stb. — terhét is ál kellett szenvednie: mégis néhány évtized alatt a közművelődésnek és közvagyonosodásnak, szóval a közjólétnek oly sok eszközét, és intézményét terem lelte meg, hogy legujabb kori történetének ezen lapjaira a legnagyobb büszkeséggel tekinthet vissza. íme, az egyes évtizedek legfőbb alkotásai — chronologikus sorrendben — mint ama magvak, a melyekből a mai Nyíregyháza legfőbb kulturális és köz-intézményei kifejlődtek: A harminczas években a várossá fejlődés, a privilégium elnyerése érdekelte s foglalta le az elméket. Miután 1812-ben a gróf Dessewffy, majd 1824-ben a gróf Károlyi családtól összesen több mint 2.000,000 frton megváltották azt az óriási területet, a mely a még ma is nagyobbára a gazdálkodásra támaszkodó Nyíregyháza határát képezi s így a maguk urai lettek: természetes, hogy kormányzat tekintetében is több önállóságra vágytak s törekedtek a rendezett tanácsú város jogának és jellegének a megnyerésére. Ez az 1837-ik évben, mint már jeleztem is, sikerült s Nyíregyháza múltjának mindenesetre egyik legfontosabb és legérdekesebb időszakát kezdi meg az az okmány, melyben V. Ferdinánd király helységünknek rendezett tanácsú városi privilégiumot ád. Ez nemcsali a 30-as éveknek, de Nyíregyháza egész múltjának egyik legfontosabb cpochalis eseménye. A 30-as évek specialis alkotásai közzé kell még soroznunk az 1832. decz. 8-án, tehát ezelőtt tii- évvel keletkezett „magyar olvasó-társaság"-ot is, a mely mint ilyen, a mai casinónak és polgári olvasó-egyletnek őse volt s mindenesetre egyik legrégibb hasonló jellegű egyesülete a hazának s városunkban, különösen az ezen egyesület által régente rendeztetni szokott ünnepélyek következtében hathatós emeltyűje a közművelődésnek. 1835-ben szervezik, rendezik a hetivásárok terét, megkapják az engedélyt második gyógyszertár felállítására, s míg a fentemiitett egyesület megalkotása a mellett bizonyít, hogy a halhatatlan gróf Széchenyi nem-