Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 41 — s égetett téglából építendő imaháznak alapját letették. Az imaház 14 öl hosszúságban s 6 öl szélességben felépíttetvén, egy év múlva, azaz 1767-ben Szt.-Mihály napján ima és egyéb isteni tisztelet által más egyházak jelen volt lelkészei és számos nép jelenlétében szenteltetett fel. Ez azonban alig 25 esztendeig szolgált az istenitisztelet s ájtatosság helyéül s különösen nagyobb ünnepek alkalmával nem volt képes a hívek sokaságát befogadni. Ez arra indította a már megizmosodott egyházat, hogy a 6-ik lelkésze, Sexty György, lelkészkedésének első éveiben, voltaképpen 1792-ik évben többé nem imaház, hanem rendes templomnak alapját vetette meg. Az építkezéshez 1792. junius 6-án fogtak s miután az egyház, a község s egyesek vallásos buzgósága három esztendeig munkálkodott eme építészeti tekintetben a mai korban is kiváló helyet foglaló nagy műnek felépítésében, 1795. november 8-án felszenteltetvén, szent czéljának s rendeltetésének ünnepélyesen átadatott. A földmivelésről, iparról és kereskedelemről szintén más fejezetben részletesebben szólandunk, e helyen ezek mellőzésével tehát még csak a mult századbeli közmiveltségi állapotról akarunk röviden megemlékezni s itt szintén Wallaszky Pál emlékirataira támaszkodunk, a ki a maga korának itt tapasztalt közmiveltségi állapotát következőkben ecseteli : „A külső rend (értem a községben, de különösen az egyházban) elég jó, kivéve a mindkét nemű fiatalságnak hozzá nem illő s az isteni tisztelethez nem méltó suttogását vasárnapokon, mi azonban, a mennyire lehetséges, irtatik. Az egyházi fegyelem, melynek érvényt a községi elöljáróság saját közegei által szerez, figyelemmel ki-