Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

X. FEJEZET. Községi és társadalmi élet

letében keresendő, mint a mely érzület minden kihágásnál felháborodik s utálattal fordul el minden olyan cselekedettől, a mely az erkölcsök elvadulására mutat. Midőn a községi életet legalább fővonásokban igy bemutattuk, tartozunk már most a társadalmi életnek is legalább fővonásait egy pár sorban feltüntetni. B) Társadalmi élet. Tót-Komlos társadalmi életéről szólván, ha annak hü képét kívánjuk adni, egyrészt különbséget kell tennünk a szorosabb értelemben vett nép és az úgynevezett intelligens osztály társadalmi élete között, mert ha ugyan van a kettőnek nem egy érintkezési pontja s közös vonása, mégis miután több az elütő vonás közöttük, egyszerre tárgyalni bajos volna: — másrészt pedig miután a nép társadalmi életének gyökérszálai nemcsak a miveltség, hanem a nép faji eredete, anyanyelve, physiologiai alkotása s egyéb viszonyaiba is lenyúlnak, jelen szakaszunkban ezekre is reflectálni kénytelen vagyunk. 1. A nép eredete, faji jellege s táplálkozása Tót-Komlós ős lakossága igaz, hogy ezen komlósi pusztára Sz.-Andrásról jött le, de tudjuk, hogy ők Sz.Andráson mindössze 3—4 évig tartózkodtak, tehát régibb hazájok nem Sz.-András, hanem a felföld volt. Onnan szakadtak ők le az alföldre, nevezetesen Gömör, Nagy- és Kishont, Nógrád, Zólyommegyéből, későbben