Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

X. FEJEZET. Községi és társadalmi élet

— 275 — szerübb, úgyszólván patriarchalisabb volt, mint manapság. A mult században az egész kormányzat jóformán az egy jegyzőnek Íróasztalán koncentrálódott, ugy anynyira, hogy a községi elöljáróságtól jóformán az irniolvasni-tudás qualifikatiója sem kívántatott, a minthogy vannak okmányok, hol egyik-másik esküdt csak keresztvonását tette a neve mellé. A jelen században azonban az elöljárók választásánál már nemcsak arra tekintettek, hogy az illetők, kiket a közbizalom megtisztelt, becsületes, feddhetlen életű, de irni-olvasni tudó, tehát „tanult" emberek is legyenek. Mindazonáltal a községházi élet egészen a jelen század 5-ik tizedéig elég patriarchalisnak maradt. Az elöljáróság formális háztartást vitt a községházán, tagjai nemcsak fontosabb alkalmakkor, hanem rendszerint minden nap ott étkeztek, mi végből sertéseket hizlaltak, konyhát tartottak s rendes gazdasszonyt fogadtak, a ki az egész községi háztartást vezette. Ebből az időből maradt fenn azon ráfogás, hogy valamelyik nagyobb község számadásaiban előfordult volna ilyen tétel: 100 akó bor tentára. — Ma azonban a községházán is egészen más élet van, ma a bírótól kezdve le az utolsó kisbiróig s rendőrig, mindenkinek úgyszólván külön irodája van, jóformán mindenik valami pénztárt kezel s igy nemcsak napló, de úgyszólván kettős könyvvitel vezetéséhez is kell értenie. A jegyzői karról nem is szólunk, hiszen ki ne tudná, hogy manapság a közigazgatás ezer ága csak rövid 24 óra alatt is mennyi kimutatást, jelentést, hány felettes hatósági intézkedést vagy pedig ministeri rendeletet hoz a közigazgatási jegyző asztalára? Ki ne tudná azt is, hogy az adónak száz meg száz neme, 18*