Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

271 oka az, hogy nincsen folyóvize. Igaz ugyan, hogy a szárazérben, ha van viz benne, van egynehány ponty, egy pár ragadozó csuka, mely utóbbiak itt is nem egyszer 4—5 klgrm nagy ságura is felnőnek, de rendszeres halászatról itten sző sem lehet. Mindazonáltal a komlósi piaczon nap-nap után van hal, melyet a mi embereink Gyulamezőn a Károlyi-fele birtokon bereit szárazeri tisztásokban éjszakákon át fogdosnak össze. Egyébként a komlósiak télen át is halásznak az érben olyanformán, hogy léket vágnak a jégen, s bot végére erősitett élesre kiköszörült s horog formára hajtott szeggel kapkodják ki a levegő után a lék felé haladó kisebb-nagyobb halakat. Mindez azonban sokkal csekélyebb jelentőségű, sem hogy ez mint jövedelmi forrás emlitésre méltó volna. Nagyobb szabású lakomák vagy halestélyek alkalmával Szegedről a Tiszából kapják a komlósiak a szép, de a mellett elég drága pontyokat és harcsákat. Ezzel a közgazdaságnak Komlóson ismert főbb ágait elősoroltuk s a ki figyelemmel kisérte előadásunkat, meggyőződhetett arról, hogy Komlóson a közgazdaság legfőbb tényezője s mint ilyen a komlósiak legfőbb jövedelmi forrása a földmivelés, de másrészt meggyőződhetett arról is, hogy az ipar az, mely itten intensivebb fejlesztésre vár; de végül meggyőződést szerezhetett magának arról is, hogy a kereskedelemben, a rőföskereskedések gyakran a kereskedés egyéb ágainak rovására aránytalanul nagy mértékben fejlődnek.