Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 27 — Helységemben ekkoráig volt Lutheránus valláson lévő Jobadgyaimnak a Szük Határnak mivolta miatt Sz.Andráson maradások nem lehet, ugyanis azokat a' megnevezett Pusztára Lakójul bé-bocsátottam — alább irt Oonditiók alatt: 1-mo. Tartoznak, sőt árra is keményen kötölözik magokat, hogy Jámbor, Istenfélő jó Gazdákat fognak magokhoz kapcsolni és meg-irt Komlós nevü Pusztámat a jövő Tavasszal e szerint meg-szállani is. 2-do. Minthogy a Pusztáknak bére azon Nemes Vármegyében nagyon nevekedik és magok is jól tudják azt, hogy úgymint Pusztából sokkal nagyobb hasznot várhatnék, nem mint az eő meg-szállitásokkal reménylhettem, mindazáltal azt nem tekintvén, azon Pusztának mindennémü beneficiumokért, nemkülönben Jobbágyi kötelességnek váltságáért fognak Esztendőnként kész Pénzül Hét-Száz Rhénusi forintokat fizetni; Azomban konyhára való egy akó olvasztott Tehén Vajat s Ajtón hizott Szalonnát adni, ugy tudniillik, hogy a meg-irt Summának hason felét Szt.-György napján, másik felét Szt.-Mihály napján Esztendőről Esztendőre a nevezett Naturálékkal együtt tartoznak minden fogyatkozás nélkül Pestre administrálni. 3-o. Mindennémü Veteményekből azon kivül az Uraságnak járandó kilenczedet tartoznak igazán ki-adni, azt összve hordani. 4-o. Minthogy pediglen ezen Puszta ekkoráig Arendába vala, és csak a jövő Szt.-György napján az Arendátornak Esztendői ki-telnek. Az pediglen azon időre is már előre 500 Rhénusi forintokat le-tett, azért ámbár az Pusztát azonnal a jövő Tavasszal meg-szállnák is, mindazáltal a következendő 1747-dik Esztendőben