Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

— 264 — a földvári, egy a csabai, egy a kovácsházi és egy a mezőhegyesi utón elszórtan közvetitik a kereskedést. Ezeknek legfőbb czikkét a háztartáshoz szükséges apróbb dolgok: gyufa, fénymáz, gyertya, petróleum s ezekhez hasonlókon kivül többnyire a dohány is, képezik. A kereskedések sorából nem szabad kifelejtenünk a f

abereshedésehet sem. Még a 70-es évek elején ilyennek Komlóson hires sem volt s ha vagy tűzi, vagy épületfa kellett, azt kénytelenek voltak vagy Aradról, vagy Pécskáról, vagy Nagylakról hozni. A tűzi fát többnyire Pécskáról szállitották kocsikon, az épületfát pedig a Marosról, Nagylakról nagy fenyőszálakban hozták s itthon fürészelték fel. Az első fakereskedést 1874. Mártius 6. Heiszler és Pollák nagylaki fakereskedők nyitották itten, üzletvezetőül Reichberger Bernátot állitva ide, ki e kereskedést virágzó üzletté fejlesztette. Hat év múlva, tehát 1880-ik év tavaszán Steiner és Fülöp orosházi kereskedők nyitottak faüzletet,. mely azonban 10—12 évi tengődés után 1894-ben a tönk szélére jutott s feloszlott. Ismét hat évre rá vagyis 1886-ban Oravecz Ádám és társai helybeli lakosok alapitottak fakereskedést, mely még ma is fennáll s virágzik. — A fakereskedésnek hatalmas lendületet adott az 1893-ik évben megnyílt vasút, mely évenkint mintegy 100 vaggon tűzifát s mintegy 35—40 vaggon épületfát szállít a meglevő két fakereskedésbe. Az évi átlagos forgalom 15 — 20 ezer forint között váltakozik. A kereskedések közé sorolhatjuk továbbá a mészárszékeket s heiites-ilzleteket is. Mintegy 40 év előtt még a község tartott mészárszéket s voltak úgynevezett székbirái, kiknek kötelessége volt a mészár-