Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IX. FEJEZET. Gazdasági ágak

— 262 — a melyre azt lehet mondani, hogy igen kelendő. Mégis / ezek között is emlitést érdemel az Árva megyében gyártott, úgynevezett Pamutin, mely sajátosságánál fogva „Komlósi" néven ismeretes a kereskedelemben. Nem kevésbé kelendő még a gyapotvászon (Mollinus), flanell, különféle fejre és nyakravaló kendők, szines selyemszallagok, bársonyszallagok, bekötők (Unterzieher). Karton évenként körülbelül 800 vég, vagyis 35 ezer méter, fekete terno körülbelül 300 vég, vagyis 6500 méter, különféle vásznak (festett, fehér, gyapot, len, kender) körülbelül 1500 vég, vagyis 90 ezer méter; különféle kendők (posztó, berliner, karton, czérna, batiszt, cloth, chaschmire, kazán, barchet stb.) körülbelül 200 ezer darab; selyemkendő körülbelül 3 ezer darab; selyemszövet körülbelül 2 ezer méter; kanavász körülbelül 15 ezer méter; harc hetek (mosó, dupla, piqué) körülbelül 250 vég, vagyis 10 ezer méter; harisnya körülbelül 150 ezer darab kel el egy év alatt. A fehér vászonnak, miután azt a komlósi asszonyok otthon szőnek, már kisebb keletje van. Ezenkívül más egyéb apró czikk több ezer darabban fogy el. Szóval a rőföskereskedések Komlóson nagy virágzásnak örvendenek, a minek egyik bizonysága az is, hogy mig 20—25 év előtt a kereskedőnek magának kellett Pestre fölmennie portékáért, ma egyik utazó-ügynök a másiknak adja a kilincset, naponként három, négy is felkeresi a mi kereskedőinket, kínálva a sok czifra rongyot, csak győzze őket a kereskedő elutasítani. Tisztán fűszerhereshedés Komlóson még nincsen, hanem vegyes és fűszerkereskedés van 12 s ezeknek legfőbb czikkeiből: a czukorból 250 métermázsa, sóból 550—600 métermázsa, finom liszt 200 métermázsa,