Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VIII. FEJEZET. Közmivelődési tényezők

— 183 — tanúskodnak, az egyház is egy felsőbb elemi iskolát állitson fel, oda terelték az ügyet, hogy a község és egyház között az iskola átadása, illetve átvétele iránt tárgyalások indultak meg, melyek eredményre is vezettek oly értelemben, hogy az egyház ez iskolát, mint felső elemit átvéve, magyar iskolává teszi, hol a valláson kivül minden tantárgy magyarul fog előadatni. Időközben pedig, nevezetesen 1879 Jun. 26-ki képviseleti gyűlésen, a község kötelezte magát arra, hogy az egyháznak tanügyi czélokra, tulajdonképpen pedig az emiitett iskola tanítójának fizetése, az iskola tatarozása s ismétlő-iskolák ellátása czéljából évenként 1000 frtot fizet. A vármegye közigazgatási bizottsága eme transactióba beleegyezett azon föltétel alatt, ha az oda, mint községi iskolába beválasztott tanítót, eme állásában az egyház is meghagyja s ha az iskola magyar iskola lesz. Azonban a felső elemi iskola az egyház fenliatósága alatt sem tudott felvirulni, az 1880-ik évi nyári vissga alkalmával is csak néhány növendékkel vizsgázott a különben is jeles képzettségű tanító. Az elemi felsőbb iskola ily állapota az egyházat, mint fentartó testületet oda hangolta, hogy ez iskola jellegének megváltoztatásáról kezdett gondolkozni, a mi azután meg is történt olyan formán, hogy az iskola megmaradt ugyan magyar iskolának, de a felső elemi jelleget levéve, egyszerűen V—Vl-ik fiosztályuvá alakította át. A hat osztályú fiiskola ennek folytán következőleg osztatott be: I—II. osztály Ohrenka, III—IV. osztály Gál és V—Vl-ik osztály Kuliczi vezetésére bízatott. Miután azonban az egyház, midőn a községtől az iskolát annak tanítójával együtt átvette volt, az utóbbira nézve ki-