Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.
hó 18-án királyi megerősítést nyert „Egyházi Alkotmány" 114. §. p. alpontja értelmében képviselőket küldjenek az egyetemes közgyűlésre. A törvénysértés elkerülése végett erre az elnöklő dr. Baltik Frigyes püspök, világi elnöktársának ellenkezésére nagy irgalom közepette, feloszlatta a kerületi közgyűlést. 1 7) A zsinat, mely már befejezte működését, megerősítés véget; felterjesztette az egyházkerületek arányosításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatát, melyet azután a király 1894. évi október hó 10-én jóváhagyott és megerősített. 10.Az egyházkerületek arányosítása, illetve új beosztása megfelel a nemzet érdekeinek. — Az egyházkerületek új beosztása, mely a magyar állam egységének biztosítása és megerősítése érdekében múlhatatlanul szükségessé vált, a magyarhoni ev. egyházat nagy tűzpróbának tette ki. A felzaklatott szenvedélyek az ev. hívek sorában elkeseredést, sőt gyűlöletet hintettek el és az egyházon kívül álló másfelekezetüeknél némi idegenkedést váltottak ki, mivel látták, hogy akadnak evangélikusok, kik az egyház autonómiájának leple alatt idegen államideologiát hirdetnek. Az egyházkerületek arányosítása, vagy helyesebben mondva új beosztása folytán ezentúl a dunáninneni kerületben a magyar érzelmű többség miatt már nem űzhettek a tót ev. politikusok egyoldalúan nemzetiségi politikát, hanem most már az egyházi élet kimélyítésére irányíthatták főfigyelmüket. Magyar nemzeti, de egyúttal egyházépítő szempontból is az egyházkerületek új beosztása, — egyes egyházmegyék kikebelezése es más kerületekhez való átcsatolása segítségével, — a gyakorlati életnek megfelelően és helyesen történt meg. Az egyházkerületek új beosztása miatt folytatott harcok nagy belső_ megrázkódtatással jártak és az egyház óva intette híveit, hogy e kérdést újra felvessék. 11.A trianoni békediktátum megcsonkítja az egyházkerületeket. — Az egyetemes egyház közgyűlése a megcsonkított egyházkerületek fenntartását közjogi szükségletnek tartja. — A szerencsétlen trianoni békediktátum és annak törvénykönyvünkbe való becikkelyezése megteremtette Csonkamagyarország közjogi fogalmát és annak keretén belül bekövetkezett mind a négy egyházkerület megcsonkítása is. A legnagyobb csonkításon esett át a dunáni?ineni és a tiszai egyházkerület. A két csonka egyházkerület fennmaradásának létjogosultságában egyesek kételkedtek és takarékossági szempontból túldrágának tartották e két kerület közigazgatási szervezetének megtartását. Az ország integritása gondolatának jelentőségétől áthatva az egyetemes közgyűlés az 1920. évi december hó> 9-én tartott gyűlésen kinyilatkoztatta közjogi álláspontját, hogy a statusquo és a területi integritás alapján áll és 1 7) Az 1894. évi augusztus hó 16. és 17-én Turócszentmártonban tartott kerületi közgyűlés viharos lefolyását részletesen ismerteti Thébusz i. m. 538. és köv. 1.
