Bruckner Győző: A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. Miskolc 1937.

13 tott 'törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az elté­réssel, hogy a vagyoni kérdésekben felmerülő viták az egyetemes tör­vényszék hatáskörébe tartoznak." 3 1) Az alkotmány- és közigazgatási bizottság ezen javaslata radikáli­sabb és szöges ellentétben állott az egyetemes közgyűlésnek azon leszö­gezett álláspontjával, mely a területi integritás elvi álláspontját hir­detve, a csonka egyházkerületek fenntartását kívánta., de ellentétben állott a takarékossági bizottság javaslatával szemben is, mely a két csonka kerületnek önállóságát a két felügyelői személyben látta és vélte biztosítani. Az alkotmány- és közigazgatási bizottság az egyház híveinek haza­fias aggodalmait a törvényszakasz bevezetésében akarta eloszlatni és manifesztumszerüen kifejelentette, hogy „ a magyarországi evangélikus egyház zsinata rendületlen hittel bízik abban, hogy az isteni gondvi­selés Magyarország igazságát diadalra juttatja, de addig is, amíg az ország területi épsége Isten segedelmével helyre áll, az egyház közigaz­gatását az ország csonka terüle'ének megfelelően kell ellátni." E bevezetés túlságosan szubjektív természetű és azért már is vitat­ható, hogy helyénvaló-e a törvény szövegében, de a bizottság maga is érezte nehéz helyzetét az egyetemes közgyűlés eddigi elvi álláspontjával szemben és ezért igyekezett a maga reális állásfoglalását az egyetemes közgyűlésével szemben áthidalni. A zsinat alkotmány- és közigazgatási bizottságának javaslata tör­vényhozói hatáskört kívánt az egyetemes közgyűlésre átruházni, ami súlyos jogcsorbítással járna, mert nyilvánvaló, hogy az egyetemes köz­gyűlés, már szerkezeténél és összetételénél fogva is, sokszor nem alkal­mas szerv ilyisn fontos életbevágó egyházi ügyek eldön ésére. 18. A zsinat alkotmány, és közigazgatás jogi bizottsága javaslata kiváltja az érdekelt egyházkerületek heves tiltakozását. — A zsinat alkotmány- és közigazgatásjogi bizottságának javaslata az úgynevezett sárga füzet megjelenése után, köztudomású lett és a két csonka egyház­kerület összes egyházközségeiben, de az egyetemes egyház szélesebb kö­reiben is nagy meglepetést és megdöbbenést keltett. A tiszai egyházkerület 1935. évi szeptember hó 27-én Miskolcon tartott gyűlésén D. Geduly Henrik püspök püispöki jelentésében a legünnepélyesebben tiltakozik a zsinat alkotmány- és közigazgatási bi­zottságnak ama javaslata ellen, amely a magas közigazgatási és kor­mányzati egységeket ki akarja szolgáltatni az egyetemes közgyűlés min­denkori közhangulatának, ami, — a püspök helyes megállapítása szerint 3 1) Az alkotmány- és közigazgatási bizottság 1935. évi április hó 11. és 12-én tartott ülésében hozta meg ebbeli javaslatát az egyházi közigazgatásnak ideiglenes módosításáról. A bizottság 15 tagja közül csak hat jelent meg és így a többség Mikler Károly dr. zsinati eló'adó óvása ellenére magáévá tette a javaslat fent kö­zölt szövegét. Lásd a szakasz, egész szövegét „Az 1934. évi november hó 10-ik napján megnyílt Magyarhoni Evangélikus Zsinat bizottságainak javaslatai" c. sárga füzet 14. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents