Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - c) A tanárok s ezek anyagi kelyzete.

65 s annak a rector-professor hivatalból tagja lön,*) főképen midőn a „sorbanfőzés" (coquia) terhétől megszabadult (1834.) a város közönsége: kezdték a tanári állást Rimaszombatban is nagyobb tiszteletben részesiteni. Sok történt erre nézve, különösen az 1825-ik évben, midőn az országban a reformeszmék diadalra jutottak, igy a tanügy szerény munkásai nagyobb figyelemben kezdtek részesülni. — Azonban még ettől kezdve is évtizedekre volt szükség, hogy a tanári állás az őt megillető helyet elfoglalja az államháztartás gépezetében. A régi iskolánál annak jegyzőkönyvei is elvétetvén, birtokunkban csak egy maradt, mely szerint 1715—1771-ig a következők voltak a rimaszombati gimnázium igazgatói: 1715—1718. Szathmárnémethy András. 1718—1720. Megyasszay Gergely. 1720—1722. Jolsvay Ferencz. 1722—1725. Héezey István. 1725—1728. Eőry Pál. 1728—1731. Péczely Imre. 1831—1735. Tokay György. 1835-1736. Kökényesdy Pál. 1736—1738. Igaz Sámuel. 1738—1741. Sziráky János.**) 1741—1744. Szilágyi Pál. 1744—1746. Szalay Sámuel. 1746—1748. Kovács Mihály. 1748—1740. Farkas György. 1751—1761. Losonczy József. 1761—1763. Szabó János. 1763—1766. Szentesy János.***) 1766—1768. B. Kovács János. *) 1828-tól, de csuk azon gyűléseken jelenhetett meg, melyekben iskolai ügyeket tárgyaltak. Egyházi jegyzőkönyv 1828. szept. 27. I. **) 1740-ben panaszkodik a tanács az iskola hanyatlása miatt, s elhatározza, hogy Kármán András losonczi igazgatónak irnak jó praeceptorért. kinek fizetése lenne 40 magyar frt, 6 kila buzu s minden gyermektől 102 magyar pénz. ***) 1763. noveinb. 15-én elhatározza u tanács, hogy az öt kamarában lakó tógátnsok részére a Szondiano-Kcnessyana fundatioból a téli hónapokban egy-egy fél öl fa adatik. - A kik nem főznek nekik, azokat megbünteti