Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Igazgatás, felügyelet

39 megy. A ki pedig a kitűzött időn tul kimarad, 25 pénzt fizet, másodizben 50-et, de hiteles tanukkal kell igazolnia, hogy tisztességes helyen volt. A ki pedig éjjel kimegy, s kapuzárás után az iskolán kivül tölti az éjt, gyalázzattal zárassék ki az iskolából. IX. Azt akarjuk, hogy iskolánk minden növendéke szeresse a békét és egyetértést, a kik idegenkedjenek a veszekedés és viszálykodás káros alkalmaitól, mert a nyugtalan háborgókat és a békét lázítva megzavarókat nem tűrjük e társaságban, hanem a pártoskodások, lázongások és lármás összejövetelek okozói gyalázattal megbélyegezve csapassanak ki az iskolából. X. Xem engedjük, hogy bárki szóval vagy tettel erőszakoskodjék, avagy bosszút álljon, — hanem ha a rektor bölcsessége és tekintélye nem képes a sérelmeket és jogtalanságokat orvosolni: akkor a rektorral jöjjenek össze az egyház szolgái és választott birák a dolog megvizsgálására. Az előbbi törvények büntetése érje ennek áthágóit is. Bármely rendek ellen összeesküvők, vagy az iskola falain kivül lázadások és támadások szerzői ugyanazon büntetéssel megvesszőzve űzessenek ki az iskolából, a résztvevők pedig a bűn nagysága és minősége szerint kérjenek nyilvánosan bocsánatot, vagy a vizsgáló urak Ítélete alá essenek. XI. Hogy minden versengésnek, veszekedésnek és erőszakoskodásnak még az alkalma is eltávolittassék, a mi eddig előfordult a városi tanulók között, akarjuk és parancsoljuk, hogy ha a városiak közül valakit sérelemmel illet valamely tanuló, ne álljon azért rajta bosszút, hanem jelentse a dolgot az iskola rektorának, vagy annak távollétében — ha a sérelem nagysága ugy kívánja, — azoknak, a kiket illet az iskola ügye, mint a lelkipásztornak, de hiven és hiteles tanukkal igazolva; azoknak kötelességük lehetőleg gyorsan eljárni a sérelem okozója ellen az iskola törvényei szerint. Viszont ha a tanulót sérti meg valaki a városiak közül, tartózkodjék a bosszúállástól, hanem panaszolja el a rektornak, a ki az ügyet megvizsgálva kutassa ki az igazságot, s ha szükséges, küldjön ki valakit a tanulók közül a hatósághoz és kérjen méltó, igazságos és kielégítő megtorlást. A hatóságnak is hivatalbeli kötelessége a sérelem okozóját, — bármilyen állású, vag}* foglalkozású, — a lehető legrövidebb idő alatt méltóan és igazságo-