Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - d) Tanárok, tanszakok és taneszközök

209ben: A rómaiak története. 2-dik félévben: A középkor története a keresztes háborúkig. Ugyanazon kézikönyv szerint. Hetenkint 3 óra. — Mennyiségtan. Betűszámtan, számrendszer, a négy művelet algebrai kifejezésekkel, törtek, hatványok, gyökök, egyenletek, egy és több ismeretlennel. Nézlettanból: Lap- és tömörmértan. Kézikönyv: Elemi mennyiségtan Korec Lőrincztől. Pest, 1852. hetenkint 3 óra. — Természetrajz. Állattan: előismeretek, mozgás, érzés szervei, táplálkozás stb. Izállatok és hasállatok. Kézikönyv: Állattan, írta: Mihalka Antal. Pesten. Hetenkint 3 óra. Taneszközök. a) Könyvtárak. A rimaszombati egyesült prot. főgimnázium könyvtárának története szorosan összefügg azon két tanintézetnek történetével, melyekből a rimaszombati középiskola alakult. Ugy az osgyáni ág. ev., mint a rimaszombati ev. ref. gimnázium a XVI-ik század végén keletkezvén, amaz elébb Füleken, ez pedig jelenlegi helyén kezdte meg és folytatta a hazafias nevelés és oktatás szent ügyét, küzdve mindkettő a prot. szegénységgel, melynél csak vezetőinek lelkesedése, buzgalma és törekvése volt nagyobb. Ez tartóttta fenn a küzdelmek között, melyekből mindkét tanintézetnek, — miként története bizonyitja, — bőven kijutott. A XVI-ik, sőt még a XVII-ik század kultúrtörténete igazolja, hogy a könyvek drágasága és ritkasága miatt csakis azon tanintézetek áldoztak és áldozhattak könyvekre, melyeknek pártfogói gazdag jövedelmekkel ellátott püspökök, érsekek, stb. voltak. Mig nálunk protestánsoknál azok jártak elől, melyeket a kies Erdély tudománykedvelő fejedelmei vettek védszárnyuk alá, vagy pedig az egyházkerületek vallottak sajátjaiknak. Igy a legtöbb s kisebb vidéki városokban tengődő középtanodák, — ez időben diák-iskolák, — ugy tudományos tekintetben, mint a taneszközök, tanszerek, tan- és szakkönyvek alkalmazása, beszerzése és gyűjtése tekintetében egyedül és kizárólagosan a tanitók buzgalma és tudományos képessége és képzettségére voltak bizva. — A milyen volt a tanitó, olyan volt az iskola is. De nemcsak a könyvek drágasága és ritkasága gátolta a fentemiitett századokban a könyvtárak és egyéb gyűjtemények alapítását és szervezését, hanem azon körülmény is, hogy az itt rendszeresített tanítói állások a legtöbb tanintézetnél nem 14