Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - b) Történeti áttekintés

152E törvény-czikket, habár azt a magyar állameszme kiegészítésének szüksége hozta létre, a legtöbb helyen bizalmatlanul fogadták, mert az autonom jogok megsértését látták némely intézkedéseiben. — Igy ezt nálunk sem fogadták teljes megnyugvással. De a helyzet már-már nemcsak nálunk, de a legtöbb felekezeti iskolában tarthatatlan volt, mivel az állami és az egyes egyházkerületek által fentartott nagyobb tanintézetek mellett a vidéki gimnáziumok messze elmaradtak. A helyzet ezen kényszerítő hatása alatt a rozsnyói ágost. hitv. evang. főgimnázium folyamodott először széles e hazában államsegélyért s a törvényben körülirt feltételek alatt, autonomjogainak megsértése nélkül, könnyen nyeit 7000 forint évi államsegélyt. Rimaszombatban kezdetben erről hallani sem akartak, mignem Szász Károly miniszteri tanácsos, ki Rozsnyóval a tárgyalást mint a miniszter megbizottja vezette, felhívott bennünket bizalmasan arra, hogy — ha iskolánkat saját erőnkből jókarba nem helyezhetjük, — vegyük igénybe az államsegélyt. E bizalmas felliivás következtében első sorban a tanári kar vette az ügyet tárgyalás alá. S itt is voltak olyanok, kik abban az autonomia megsértését látták, mig végre a kérdést az egyház lelkes főgondnoka s az igazgató-választmánynak alelnöke: Csider Károly vette kezébe, s 18S3. junius 27-én az igazgató-választmányi gyűlésen azon előterjesztést tette, hogy államsegélyért folyamodjunk, mert tanintézetünk, — mely a magyarság legszélső pontján fekszik, — a tudományos műveltség terjesztése mellett nemzeti missiót is teljesit. Ezen inditvány közhelyesléssel fogadtatván, elhatározta a választmány, „hogy ez ügyben kérvényt intéz Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszterhez". — A kérvény benyújtásával Dapsy Vilmos curiai biró elnöklete alatt egy küldöttséget bizott meg, melynek tagjaivá Ruthényi Béla esperességi felügyelőt és Dapsi/ Vidor igazgató-választmányi tagot, Fábry János és Bodor István tanárokat nevezte ki. A küldöttség hivatásában el is járt. A benyújtott kérvényt a miniszter kedvezően fogadta, igy a tárgyalás megindult. Kezdetben csak arról volt szó, hogy a gimnázium továbbra is "VT. osztályú maradjon. A költségvetés is ez alapon állittatott össze, — s igy 5000 frt évi államsegélyre lett volna szükség.