Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853

Ii 16-án s folyó év május 16-án kibocsáttattak, főképen pedig a „Türelmi Rendeletre" Rimaszombatban vizsgálatot tartson s erről véleményes jelentését terjessze fel. A vizsgálat megtartatott s habár a csaknem teljesen róm. catli. Nagy-Hontmegye „se instantes indignos censere regia gratia ideo, quod et sententia (anni 1771. die 9. april. post excessum in eos lata) religionis exercitio cavere debeant"*) szavakban fejezte ki véleményét és habár az 1782. deczember 2-ikán tartott helytartó tanácsgyülésben hozott határozat kimondja, hogy a rimaszombati helvét hitvallásnak a „szabad vallás gyakorlattal s minden ezzel kapcsolatban álló jogokkal visszaélvén (?)... birói itélet által a vallás szabad gyakorlásától, templomtól és iskolától joggal fosztattak meg, . . . miért a tőlük elvett javak jövőre is a róm. katholikusok birtokában maradnak", de a „magános isteni tisztelet gyakorlása nekik kegyelmesen megengedtetik", s ujabb nyomozás megtartása rendeltetik el arra nézve, hogy a rimaszombati helvét hitvallásnak képesek-e saját erejükből lelkészek, tanitók tartására és templem épitésére. A vizsgálat megejtetvén, 1788. február 10-én terjesztetett fel a jegyzőkönyv a helytartó tanácshoz. E szerint Rimaszombat helv. hitv. vallású lakosainak volt akkor templomépitésre 18242 frt 03 krja. Lelkészek fizetésére pedig 284 írt 40 krt és 85 mérő búzát, tanitók fizetésére 151 frt 21 krt és 41 mérő szemes életet állapitottak meg. Azonban 1783. február 26-án megjelent a magános istenitiszteletet szabályozó rendelet, mely szerint ez oly helyeken, mely a rendes lelkészekkel biró egyházaktól egy-egy órányi távolságra estek, nem engedhető meg. — Rimaszombat pedig mind Jánositól, mind Zellerjétől csak egy órányira fekszik, igy ezen jog reá ki nem terjeszthető. Habár ezen rendelet nyomasztó hatással volt is a kedéban aj tatoss ágaikat végezhetik. — 16. A leányközségek palástdijt fizetnek ugyan a katli. papnak, de prot. papok is végezhetik azokban a pásztori teendőket. — 17. Zsinatokat királyi engedély mellett egy katholikus s egy nem katholikus biztos jelenlétében tarthatnak. — 18. Vallása miatt senkit sem szabad megbüntetni. Wárga L. Egyháztörténet. *) Hogy a folyamodókat azért tartják érdemetleneknek a királyi kegyre, mert az ellenök 1771. április 9-én hozott határozat értelmében a vallás gyakorlásától tartózkoduiok kellene.