Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.

III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Az egyesülés

124 válása esetére, ugyanazon mennyiségben a ref. gymnasiumnak visszaszolgáltatandók*); az egyesülés idejétől begyülendő alapítványok azonban, a nem óhajtott feloszlás, vagy különválás esetében egyenlő részben lesznek felosztandók ; továbbá miután egyházkerületünk liatározatilag már régebben kimondotta, miszerint kebelében oly iskola, mely felügyelete alá nem esnék, nem létezhetik: az egyesült gymnasiumban a felügyeletet ugy az iskolai szabályok, mint tanterv kidolgozása és megállapítása S általában az iskola berendezésében az evang. egyházkerülettel közösen, a gömöri helv. hitv. egyházmegye utján, mindenkor gyakorolni fogja s ehhez teljes jogát fentartja.**) Ezen határozatnak eleget is tettek az igazgatók, a menynyiben az egyházmegyéhez jelentést tettek évenként. De eleget tett az egyházmegye is, a mennyiben az egyesült prot. gimnázium vizsgáin folyvást megbizottaival képviseltette magát mindaddig, mig az országos zsinati törvény 483. és 484-ik §-ai, továbbá az 1883. XXX. t.-cz. akként nem intézkedtek, hogy az egyes egyházkerületek kebelében levő, s autonom jogokkal biró gimnáziumok felett a főfelügyeleti jogot az egyházkerületek, illetve azok püspökei gyakorolják. Kit terhelhet a mulasztás vádja, hogy két, teljesen különálló, jogilag nem érvényes, hatásában és értelmében sokban eltérő alapszerződés (?) lett a két egyházkerületnek bemutatva, ez alkalommal ne kuttassuk. — Ne pedig azért, mert mentségükre felhozhatjuk, hogy az ügybuzgalom hiánya nem lehetett a mulasztás oka, mert hiszen valódi lelkesedés vezette azokat, kik az egyesülés érdekében fáradoztak. A tájékozatlanság sem lehetett ok, mert hiszen a prot. felekezetek mindig éberen őrködtek törvényben biztosított autonom jogaik felett, — de leginkább akkor, midőn e jogokat a hatalom részéről veszély fenyegette. Igy én e mulasztás okát kizárólagosan az akkori politikai helyzet nyomasztó voltában találom, mely a nemzeti élet leigázása mellett, az egyházi élet rendes fejlődése elé, — még az autonom jogokon belől is, — akadályokat *) Hogy ekként fogta fel az egyesülést a tiszai ágost hitv. evang egyházkerület is, bizonyítja a Nyíregyházán 1858-ban tartott gyűlés határozata (XIX ), mely szerint az egyházkerület beköveteli hiteles kimutatását azon tőkéknek, melyekkel bírt az osgyáni iskola az egyesülés idejében, Ezen rendeletnek az esperesség eleget is tett 1859. augusztus 15. gyűlés jegyzőkönyveinek XV-ik pontja szerint **) Egyházkerületi jkönyv (S -A -Ujhely) 13 lap XXI. pont.