Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
III. A RIMASZOMBATI EGYESÜLT PROT. FŐGIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Az egyesülés
119 közül jogilag egyik sem bir érvénynyel, mivel szabályszerűen kiállítva és megerősítve egyik sincs. A gömöri ev. ref. egyházmegye, mint felsőbb hatóság, a tervbe vett egyesülésről az 1853-ik év április hó 12-ikén Zellerjén tartott gyűlésen vett először tudomást az egyházlátogatás alkalmával felvett jelentésből, mely szerint „hivatalosan tudomásul adatik; hogy itt (t. i. Rimaszombatban) egy magas szép czél van kitűzve s már megközelítve, t. i. a rimaszombati és osgyáni iskolák egyesülése ugy, hogy Rimaszombatban legyen egy algymnasium egy kis reáliskolával összekötve, 4 rendes és 3 segéd tanárok alatt, eleget akarván tenni a felsőbb és alsóbb vidéki fiaikat iskoláztató kétféle szándékú szülék óhajtásaiknak." „A ki 15 éves koráig gymnasiumi, vagy tudós iskolába jártatni akarja, az ide küldheti fiát, innen aztán felsőbb gymnasiumba menendőt. A ki pedig nem annyira szoros értelembe vett tudós pályára, de inkább a közpolgári hasznos életre, gyárba, kézmivesi műhelybe, kereskedésbe, bányászatba akarja alkalmazni, az is ide hozhatja a kis reáliskolába, hol szép technológiai ismereteket szerezvén, mehet tovább magát tökéletesíteni ; vagy ha szegénysége miatt feljebb nem mehet is reálintézetbe: okosabb, ügyesebb kézműves, vagy egyéb válhatik belőle". Végül a jelentés felhívja az egyházmegyét, hogy a kislionti ágost. hitv. evang. egyházak példáját követve, ezen intézet javára segélyt gyűjteni kegyeskedjenek. E jelentés és felhívás kapcsán el is határozta a gyűlés, hogy „a rimaszombati ref. gimnázium javára szedendő segedelemkérés végett minden pap saját körében erélyesen eljárni felkéretik*) A rimaszombati ev. ref. és az osgyáni ágost. hitv. evang. algimnáziumok egyesüléséről az egyesült prot. nagy gimnázium igazgatóinak nevében Lengyel Sámuel jegyző tett másodízben jelentést a gömöri ev. ref. egyházmegyének. E jelentést, — melyben még remény van a s.-gömöri algimnázium csatlakozásához is, — az Uza-Panyiton 1853. október hó 10-ikén tartott egyházmegyei gyűlés tárgyalta, s örömmel vette az egyházmegye tudomásul, „miszerint egyházmegyénknek ezen nevelő *) Egyházmegyei gyűlés jkönyv 30 lap. 42 sz.