Bodor István: A Rimaszombati Egyesült Protestáns Főgimnázium története. Rimaszombat 1899.
I. A RIMASZOMBATI HELV. HITV. GIMNÁZIUM TÖRTÉNETE. - a) Történelmi áttekintés.1560—1853
11 Rimaszombatban, melynek azonban, minthogy a lelkészek és elöljárók idejekorán figyelmeztették a lakosságot, semmi komolyabb következménye nem lett. De miután az a hir terjedt el, hogy a „pápisták* 1 a templomot akarják elvenni, a kedélyek izgatottakká lettek. Ez izgalom következménye az volt, hogy a második körmenet alkalmával, melyet jun. 25-én rendezett Karaba, és a melyben az 1769. jutiius 20-án benyújtott kérvény szerint „sub gravi 50 baculorum et 12 florenorum mulcta, convocata omnis generis hominum agrestium multitudo *) vett részt: súrlódás támadt a templomból kijövő helvét hitvallásnak és Karaba kisérői között, mely csakhamar tettlegességbe ment át. Ennek következménye lön, hogy a lakosság — a lelkészek és elöljárók intésére nem hallgatva — a körmenetben résztvevőket a városból kiűzte. A tanács által — irja Baksay István — mindjárt azon év julius 20-án legfelsőbb helyre benyújtott esdeklés nem volt többé képes az egyház felett összetornyosult vészt eloszlatni. Megindult a vizsgálat Kemenczén, Nagy-hontmegyében, melynek végeztével meghozatott 1771. ápr. 9-én azon leverő Ítélet, mely nemcsak azokat sújtotta, kik a versengésben résztvettek, de sújtotta a város elöljáróságát, egyházat és iskolát egyiránt. „Ugyanazért, — igy hangzik az itélet, — hogy mind az Isten, mind Cs. Kir. 0 Sz. Felsége, mind az orthodox vallás ellen elkövetett szörnyű méltatlanságért a rimaszombatiakon elégtétel vétessék, mind pedig azért, hogy jövőre minden e nemű merényletnek és rakonczátlanságnak eleje vétessék: 0 Cs. Kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebben elhatározni méltóztatott: hogy a rimaszombatiaktól — elkövetett bűneik megérdemelt büntetéseid — a vallásnak szabad gyakorlási joya a templommal cs iskolákkal cyy'átt azonnal elvétessék. A lelkészek, professorok, rectorok s toyatus deákok a városból el- és kitakarodjanak, . . . hogy mind a lelkészek, mind a togatusok, mind a professorok és rectorok lakházai, mindenféle külső és belső javadalmaikkal egyetemben, — ide számítva még az ingóságokat is, — hivatalosan leltároztassanak és zár alá vétessenek, . . . hogy meglehessen határozni, hogy ezekből mi és *) „50 súlyos botütés és 12 forint büntetés torlie alatt berendelt csőcselék.
